Enyhíthetők-e a sclerosis multiplex tünetei allergiagyógyszerrel?
Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott fázis II klinikai vizsgálatban egy vény nélkül kapható allergia ellenes gyógyszer hatásosnak mutatkozott a sclerosis multiplexben szenvedő betegek idegrendszeri funkcióinak javításában.
A sclerosis multiplex (SM) egy autoimmun kórkép, mely világszerte több mint 2,3 millió embert érint. A betegség köztudottan az idegrostok mielinhüvelyét károsítja, így azok már nem képesek eleget tenni ingerülettovábbító funkciójuknak. Az idő előrehaladtával az idegek működése tartósan beszűkül, melynek eredményeként sokszínű tüneti kép alakul ki (látási problémák, izomgyengeség, járási nehezítettség, egyensúly- és koordinációs zavar).
A jelenleg rendelkezésre álló kezelési módszerek arra összpontosítanak, hogy megakadályozzák az immunrendszert további károsodások létrehozásában, ugyanakkor nem létezik olyan gyógyszer, mely képes lenne helyreállítani a károsodott mielinhüvelyt.
Ha sikerülne ilyen gyógyszert kifejleszteni, ez nagy lépést jelentene a kezelési lehetőségek bővítésében. A most közzétett vizsgálat szerint talán már nem is állunk oly messze ettől.
2014-ben a dr. Jonah R. Chan által vezetett munkacsoport (University of California, San Francisco) kimutatta, hogy a klemasztin-fumarát alkalmas lehet a SM kezelésére. A mostani megfigyelések jelentősége miatt a gyógyszer rövid időn belül a klinikai vizsgálatok stádiumába jutott. A klemasztin-fumaráttal végzett fázis II klinikai vizsgálat eredményeit a The Lancet című lap hozta nyilvánosságra.
A klemasztin-fumarátot először 1977-ben engedélyezte az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA, Food and Drug Administration). Az allergiás megbetegedések kezelésében alkalmazott antihisztamin 1993 óta elérhető vény nélkül is. Éppen ezért SM-ben történő alkalmazása meglepő és sokak által régen várt fejlemény.
A vizsgálat első szerzője, dr. Ari Green így fogalmaz: „Legjobb tudomásunk szerint ez az első kezelési módszer, mely alkalmas lehet arra, hogy visszájára fordítsa a SM által előidézett defektusokat. Ez nem jelenti a betegség meggyógyulását, de az első lépés lehet az agyi funkciók rendeződése felé azon milliók számára, akiket ez a krónikus, rokkantságot okozó betegség sújt.”
A munkacsoport 50 olyan betegnél tesztelte a klemasztin-fumarát hatását 5 hónapon keresztül, akiknek betegsége hosszú ideje állt fenn. Tekintettel arra, hogy a SM gyakran először a látórendszert érinti, a szerzők az úgynevezett vizuális kiváltott potenciált (VEP, visual evoked potential) elemezték, mely igazolt módszer annak megítélésére, hogy az idegsejtek milyen gyorsan vezetik az ingerületet.
A résztvevők fele 90 napon keresztül klemasztin-fumarátot, míg másik fele placebót kapott. Ezt követően a két csoportot felcserélték. Sem a résztvevők, sem orvosaik nem tudták, melyik beteg kapta az aktív kezelést és melyik a placebót.
Az elemzés azt mutatta, hogy a gyógyszer hatására gyorsabban jutott el az idegi ingerület a szemből vissza az agyba. A gyorsabb ingerületvezetési sebesség azt követően is fennállt, hogy az aktív kezelésben részesült betegek átkerültek a placebocsoportba.
Egyelőre nem állnak a szerzők rendelkezésére képalkotó módszerek a mielinhüvely újraépülésének nyomonkövetésére. Ennek ellenére bizonyítottnak látszik a mielinhüvely helyreállása, ugyanis mással nem magyarázható a VEP-ek növekedése. In vitro vizsgálatok arról is tanúskodnak, hogy a humán sejtekben a klemasztin-fumarát serkentheti az a mielintermelő oligodendrocyták aktivitását a központi idegrendszerben.
Még hosszú az út a klinikai gyakorlatban is alkalmazható kezelések kifejlesztéséig, de az első eredmények igen biztatóak
