ESC 2014-13: Veszélyes elsózni az egészséget
A European Society of Cardiology idei kongresszusán az egyik legnagyobb vita a konyhasófogyasztás és a szív-ér rendszeri halálozás kérdésében alakult ki. A PURE tanulmány 17 ország lakóinak konyhasó fogyasztási, vérnyomás- és kardiovaszkuláris halálozási adataiból állapította meg, hogy a sok só emeli a vérnyomást, de az igen kevés só is növeli a szív-ér rendszeri halálozást.
Évtizedek óta zajlik a vita a konyhasó túlzott fogyasztásának egészségügyi hátrányairól, de a kérdést megbízhatóan megválaszolni a kutatóknak még mindig nem sikerült. A European Society of Cardiology (ESC) idei kongresszusán a PURE vizsgálat eredményei alapján ismét előkerült ez a fontos tudományos téma.
A Prospective Urban Rural Epidemiology (PURE) tanulmányt úgy szervezték, hogy 17 országban gyűjtötték a konyhasófogyasztás mértékére és a szív-ér rendszeri egészségi állapotra vonatkozó adatokat. Arra is figyeltek, hogy a különböző földrészek szegény, közepesen jómódú és gazdag országai egyaránt szerepeljenek a listában. A vizsgálatba bevont résztvevők 35–70 évesek voltak.
A kongresszus vitái mellett a PURE vizsgálat adatai is megjelentek a New England Journal of Medicine-ben, ahol külön szerkesztőségi közlemény is olvasható a téma egyik világszerte legismertebb szakértője, Suanne Oparil tollából.
A tanulmányban a reggeli vizelet sótartalmából számolták ki a konyhasóbevitelt – ez az eljárás egyébként a vizsgálat legtöbbet vitatott része. A nátriumfogyasztás csökkentése mérsékelheti a magas vérnyomás gyakoriságát, ami becslések szerint világszerte egymilliárd embert érint, és a kardiovaszkuláris halál, a szélütés, az infarktus, a szívelégtelenség és a vesekárosodás legfontosabb kockázati tényezője – foglalják össze a PURE dolgozat végén.
A PURE vizsgálat tisztán mutatta, hogy a nátriumürítés 1 grammnyi növekedése a szisztolés vérnyomás 2,11 Hgmm-es és a diasztolés tenzió átlagosan 0,78 Hgmm-es emelkedéséhez vezet. Az emelkedés meredekebb lehet, ha valaki magas vérnyomású vagy idősebb. A káliumkiválasztás fordított arányban állt a szisztolés nyomással.
A 101 945 vizsgált személy 3,7 éves megfigyeléséből származó adatok szerint a halál és a jelentős kardiovaszkuláris események előfordulásának aránya 3,3%. A vizsgálati alanyok csaknem fele (45,8%) napi 4,00–5,99 g nátriumot ürített. Kevesebb résztvevő vizeletében volt <3,00 g/nap (10,6%), 3,00–3,99 g/nap (20,7%), 6,00–6,99 g/nap (12,1%) vagy ≥7,00 g/nap (10,8%) nátrium. A vérnyomás szignifikánsan magasabb volt a sok nátriumot ürítők csoportjában. A napi 3 g nátriumot ürítőknél a sófogyasztás nem befolyásolta a vérnyomást. Ezzel szemben a kevés só ürítése, bár a vérnyomással nem függött össze, a kardiovaszkuláris események és a mortalitás szempontjából kedvezőtlennek bizonyult.
„A rendkívül nagy PURE tanulmány világosan jelezte, hogy mind a magas, mind az alacsony nátriumfogyasztás nagyobb mortalitással, illetve több szív-ér rendszeri eseménnyel jár – írta Oparil professzor. – Ez azonban csak megfigyelés, és tanulmányozni kell, hogy randomizált vizsgálatban, összehasonlítható népességben a csökkent konyhasófogyasztás valóban csökkenti-e, vagy esetleg növeli a kardiovaszkuláris betegségek gyakoriságát. Sok szakértő szerint az összefüggést J típusú görbe írja le.
