Legyen vége a konyhasó „vitának”!
A konyhasó napi mennyiségének csökkentése évente több millió ember kardiovaszkuláris halálát előzhetné meg.
Már 2013-ban is jelezték, hogy világszerte kb. 2,3 millió kardiovaszkuláris halált okoz a túlzott só-fogyasztás (Busko). Sajnos nem alakult ki értelmes, valódi vita arról, hogy a túlzott mennyiségben használt konyhasó milyen kardiovaszkuláris veszélyekkel jár. Az ilyen irányú klinikai vizsgálatok minősége nem megfelelő. Randomizált klinikai kutatásokban t.i. nagyon nehéz egyértelműen bizonyítani, hogy a főzéshez használt só mennyiségének csökkentése következtében arányosan csökkennének a kardiovaszkuláris megbetegedések is. A bevitt só mennyiségének mérése, illetve a rendszeres, korrekt vérnyomásmérés rendszerint hiányzik, illetve nem pontos. Másrészt a környezetünkben bőségesen rendelkezésre álló só miatt alig van olyan klinikai vizsgálat, ahol a szereplők 2,3 gramm/nap adagot, vagy annál kevesebbet fogyasztanának – jelentették ki Dr. Norm Campbell (Alberta, Calgary) és Dr. Graham MacGregor (London, UK) egy athéni konferencián. Rendszerint a nemzetközi ajánlásoknál (napi 2,3 g) lényegesen több nátriumot fogyasztunk naponta. A só-fogyasztás mérésére használt vizeletminták adatai sem megbízhatóak. Ráadásul egyre szaporodnak a félreérthető közlemények, melyek mögött a szakma, valamint a só- és élelmiszeripar financiális összefüggését lehet sejteni, de hiányoznak azok a szigorúan ellenőrzött nemzeti és nemzetközi javaslatok is, melyek szerint a napi só-fogyasztás csökkentése egyértelműen csökkenti a szívbetegségek és a stroke kockázatát. Az ellentmondásos megállapítások olyan vitákhoz vezetnek, ahol tulajdonképpen nincsenek is vitatható kérdések. A félreérthető megállapítások mögött – a dohányzás kérdéséhez hasonlóan – üzleti összefüggések is vannak csak a dohányzás elleni kampányok tapasztalatai már 10-20 évvel a só elleni küzdelem előtt járnak. A globális hypertonia összefogás (World Hypertension Leage) szintén a jól tervezett, jól végrehajtott, bizonyító erejű tanulmányokat hiányolja, és nemzetközi összefogást sürget.
Az orvosoknak aktívabb felvilágosítást kellene folytatniuk, hogy továbbra is csökkenthető legyen a teljes népesség által felhasznált étkezési só mennyisége. Tulajdonképpen ez volt az egyik üzenete annak a HYPERTENSION 2014 című konferenciának, melyet 2014. június 13. és 16. között tartottak Athénban az európai és a nemzetközi hypertonia-társaságok (Joint Meeting of the European Society of Hypertension (ESH) and International Society of Hypertension (IHS)). Fontos, hogy a felvilágosítás elérje a médiát is. Campbell és MacGregor doktorok szerint a napi só-felhasználás 2 grammos csökkentése a kardiovaszkuláris megbetegedések számának kb. 20%-os csökkenésével járna. Dr. Campbell egy 2010-ben, az Institute of Medicine (IOM) által kiadott közleményre hivatkozva kijelentette, hogy a magasvérnyomásos megbetegedések kb. 32%-a a nagymennyiségű napi sóbevitel következményei, és ez világszerte mintegy 300 millió embert jelent. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a „Global Burden of Disease 2010-es megállapítása szerint világszerte évente több mint 3 millió halál, évente 61 millió rokkantság és 57 millió életév elvesztése is a nagyarányú sóbevitel következménye”, azaz egy tömeges egészségügyi katasztrófával állunk szemben (Fahimi)(Mozaffarian).
A sok negatív tapasztalat mellett Dr. Elizabeth Dunford (George Institute for Global Health, Australia) kedvező folyamatokról is megemlékezett: a só-fogyasztás csökkentésére irányuló nemzeti és nemzetközi kezdeményezések száma jelentősen megszaporodott az utóbbi időkben. „Rövid idő alatt óriási fejlődés figyelhető meg”- állapította meg, melyet az alábbi példák is bizonyítanak:
Finnországban, az egyik legrégebben indított só-redukciós kezdeményezés hatására 1979 és 2007 között a lakosság só-felhasználása 15%-al csökkent, azaz 12,8 grammról 9,0 grammra.
Az Egyesült Királyságban 2001 és 2011 között 15%-al tudták csökkenteni az adagokat, mégpedig 9,5 grammról 8,1 grammra, ami becslések szerint 8500 beteg életét jelentette évenként.
Törökországban a kiemelkedően magas 18,0 gramm napi bevitelt 17%-al, napi 15,0 grammra csökkentették 2008 és 2012 között.
A konyhasó egyik legfontosabb forrása táplálkozásunkban a kenyér: a kenyér sótartalmát Chilében 36%-al, Spanyolországban 26%-al, az Egyesült Államokban 29%-al csökkentették.
2013-ban elsőként Dél-Afrikában indítottak kötelező só-redukciós szabályzókat, melyek hatására 2020-ra a só-bevitel személyenként mindössze napi 5,0 grammra fog korlátozódni.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
3. Circulation
4. Circulation