Gasztrointesztinális daganatok kezelésének újdonságai
A gasztrointesztinális daganatok kezelésének gyakorlata az ASCO 2020-on ismertetettek szerint számos változást hozott.
Az American Society of Clinical Oncology (ASCO) 2020-as találkozója - amely az USA-ban még most is erősen tomboló COVID-19 járvány miatt online zajlott, számos fontos gyakorlati változást hozott a gasztrointesztinális (GI) daganatok kezelésében, ezek közül néhány nagy, átfogó témát említünk most meg röviden.
Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a GI rákok - colon carcinoma, colorectalis rák, gyomorrák, hasnyálmirigyrák - kezelésében túlnyomórészt indukciós neoadjuváns kemoterápiát alkalmaznak. Hasnyálmirigyrák esetén általában FOLFIRINOX-ot használunk (5-fluorouracil, leukovorin, irinotecan, oxaliplatin), de egy klinikai vizsgálat szerint a gemcitabin/nab-paclitaxel (Abraxane) kombináció ugyanolyan jól működik neoadjuváns helyzetben. Gyomorrák esetén a FLOT (docetaxel, oxaliplatin, leukovorin és fluorouracil) kombináció a leggyakrabban bevetett gyógymód, de egyre többször adunk a FLOT mellé más gyógyszert is, pl. egy HER2 elleni szert. A kolorektális daganatok körében a rektális tumorok esetén FOLFIRINOX alkalmazásával igen kedvező patológiai komplett válaszadási arányt (CR) értek el, némi haladás észlelhető ebben témában. Az IDEA vizsgálat követése során kimutatták, hogy a St.III. kolorektális tumorok 3, vagy 6 hónapos posztoperatív, adjuváns kemoterápiás kezelése után nincs lényeges különbség a teljes túlélésben – kivéve egyes kisebb alcsoportokat (talán a Grothey-Sobrero tanulmányra utal). Néhány hónap kemoterápia után is elvégezhető a műtét, bár egyesek ennek ellenére hosszabb kemoterápiát alkalmaznak a műtét előtt. A bemutatott anyagok alapján valóban egyre elterjedtebb a GI tumorok neoadjuváns gyógyszeres kezelése, amelyet egyes esetekben sugárkezeléssel egészítenek ki. Ezzel a kezelési sorrenddel gyors, és esetleg patológiai teljes válaszadást és szöveti választ lehet elérni, tehát egyelőre úgy tűnik, hogy rezekábilis GI daganatokban neoadjuváns kezeléseket érdemes használnunk!
A következő nagy témakör a célzott terápiák alkalmazási lehetősége volt. Természetesen az egyik nagy felfedezés a BRAF szerepe vastagbélrákban – köszönhetően Scott Kopetznek és mindazoknak, akik részt vettek ezekben a vizsgálatokban. Az összesített túlélési adatok alapján BRAF V600E mutációban valószínűleg az encorafenib-cetuximab dublet-terápiát kell alkalmazni. Rengeteg vizsgálat foglalkozik a HER2 szerepével és mind több és több új HER2 ellenes szer jelenik meg. Ezek közül a trastuzumab-deruxtecant (T-DXd), amely emlőrákban már bizonyított, most tesztelik HER2 pozitív gyomorrákban és kolorektális rákokban és nagyon bíztató válaszokat mutattak ki..
Természetesen az immunkezelésről (IO) is sok szó esett. Idén a plenáris ülés témája a frontline alkalmazott pembrolizumab versus kemoterápia volt, és érdekesképp a pembrolizumab a vizsgálat elején nem működött olyan jól a kemoterápiához képest, mint azt a korábbi megfigyelések alapján várni lehetett. De a görbe vége azt mutatta, hogy a pembrolizumabbal messze jobb eredményeket értek el, mint a kemoterápiával valaha is (KEYNOTE-117 vizsgálat). A magas mikroszatellita-instabilitást (MSI) mutató áttétes vastagbélrákban a monoterápiában adott immunkezelés biztosan szerepet kap, de sok vita folyt az indukciós kezelésként használt kemo- plusz immunterápiáról is. Jelen összefoglaló szerzője úgy gondolja, hogy az egyéb GI daganatokban is használt frontline immunterápiát kell magas MSI-jű vastagbélrákokban is alkalmazni. Primer májdaganatokban frontline immunkezelés javasolt. Epehólyagrákban, illetve epeúti carcinomában dublet kemoterápia jön szóba (ld. GAMBIT vizsgálat, amiben gemcitabint és cisplatint adnak).
(Az összefoglaló szerzője, Dr. John Lindsay Marshall (Division of Hematology/Oncology, Medstar Georgetown University Hospital igazgatója, az Otto J. Ruesch Center for the Cure of Gastrointestinal Cancer alapítója) a vastagbélrák és egyéb GI daganatok világszerte ismert kutatója, több mint 150 klinikai vizsgálat vezetője.)
Források:
