Gyakori csokoládéevés – ritkább szívinfarktus?
Korábban is voltak már adatok arról, hogy a csokoládé csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot. Most egy sok résztvevővel készült, metaanalízissel is kiegészített svéd tanulmány igazolta, hogy mind a férfiak, mind a nők között ritkábban kapnak infarktust a rendszeresen csokoládét fogyasztók.
Svédországban az emlőkarcinóma előfordulásának kutatása, megelőzése végett 1987 és 1990 között elindították a Swedish Mammography Cohort tudományos programot, melybe 66 651, átlagosan 60 éves nőt vontak be. A tudományos vizsgálat során nemcsak a mammográfia elvégzésének adatait és eredményeit regisztrálták, hanem részletes életviteli, táplálkozási adatfelvétel is történt. Ez tette lehetővé, hogy a program indítása és 2010 közötti időszakra vonatkozólag a kardiovaszkuláris kockázat és a táplálkozás összefüggéseiről is értékes adatokat nyerjenek.
Susanna C. Larsson és munkacsoportja legújabb eredményeit a Heart közölte. A svéd Karolinska Intézet kutatói férfiakból álló csoportot is szerveztek: a Cohort of Swedish Men tagjai (45 906 férfi) életkorának átlaga 52,9 év volt, és a közlemény azt is feltünteti, hogy 82%-uk volt házasember (a nők 78%-a volt férjnél). Gondos anamnézisfelvétel és vizsgálatok alapján, a megfigyelésbe való besorolás idején a résztvevők szív-ér rendszeri egészsége kifogástalannak minősült.
A szív-ér rendszeri kockázatot az infarktus gyakoriságával mérték, amit a svéd országos beteg- és haláloki regiszter adataiból nyertek. A munkacsoport eredményeit a megfelelően hasonló, korábbi tanulmányok adatainak metaanalízisével is kiegészítette: ennek anyagát a PubMed és az EMBASE adatbázisból nyerték, azoknak a vizsgálatoknak az elemzésével, amelyek a csokoládé és kakaó fogyasztását, illetve a koszorúér-betegség, miokardiális infarktus előfordulását regisztrálták. Csak a 2016 februárja előtt közölt prospektív tanulmányokat vonták be az értékelésbe.
A Karolinska vizsgálata 67 640 férfi és nő adatait elemezte. Az 1998 és 2010 közötti időszakban 4417 szívizominfarktus eset fordult elő. Mivel több korábbi dolgozattal kapcsolatban elhangzott az a kritika, hogy nem ismertették a jól ismert egyéb kockázati tényezők – dohányzás, túlsúly, cukorbetegség, hipertónia, hiperkoleszterinémia – gyakoriságát, itt Dr. Larsson és munkatársai hangsúlyozzák, hogy a rendszeres csokoládéfogyasztók csoportjához képest ezek a rizikófaktorok a csokoládét nem evő férfiak és nők körében sűrűbben észlelhetők, de abban is szignifikáns különbség volt, hogy a legalább heti 3-4 alkalommal csokoládézók közül többen jártak egyetemre.
A csokoládéfogyasztás és az infarktus kockázata szignifikáns, fordított összefüggést mutatott. A csokit nem szerető résztvevőkhöz képest a rendszeresen csokoládét evők relatív infarktuskockázata 0,87 (95%-os MT: 0,77–0,98, p=0,04). A metaanalízis öt olyan prospektív tanulmányból készült, amelyek a csokoládéfogyasztás és az iszkémiás szívbetegség összefüggését vizsgálták. A svéd vizsgálattal együtt a hat dolgozatban 6851 iszkémiás szívbetegség eset szerepelt. A legtöbb csokoládét evőkhöz viszonyítva a csokoládét nem fogyasztók relatív kockázata 0,90 (95%-os MT: 0,82–0,97) volt, és az egyes tanulmányok heterogenitását csekélynek találták.
Az American College of Cardiology szerint a csokoládé kedvelése, rendszeres fogyasztása értékelhetően csökkenti az akut szívizominfarktus kockázatát. Az előző vizsgálatokkal együtt ez a tanulmány is amellett szól, hogy a csokievés a kardiovaszkuláris betegségek szempontjából kedvező hatású lehet.