Gyermekhalálozás Angliában
Nagy Britanniában nagyobb arányú a gyermekkori halálozás, mint Nyugat-Európa más országaiban.
A többi nyugat-európai országhoz viszonyítva Angliában magasabb a gyermekhalandóság, melynek hátterében az alacsony születési ráta, a koraszülések és a több veleszületett rendellenesség áll.
Angliában a gyermekhalálozás rendkívül erősen függ a szociális tényezőktől, bármilyen jó is az egészségügyi rendszer. Egy 2014-ben megjelent felmérés szerint 2013-ban az Egyesült Királyságban 1000 született gyermekből 4,9 gyermek halt meg 5 éves kora előtt, ami kb. 25%-kal magasabb volt, mint Franciaországban, Németországban, Olaszországban vagy Spanyolországban, és csaknem kétszerese a Svédországban észlelt gyermekhalálozás mértékének, ahol 1000 megszületett gyermekből 2,7 (5 évesnél fiatalabb) gyermek húnyt el ebben az évben.
Dr. Ania Zylbersztejn (London UK)és munkatársai Lancet-ben 2018. május 3.-án online publikált tanulmányukban az 5 éves kor alatti angol és svéd gyermekek halálozásának arányainak összehasonlításakor azt vizsgálták, mi lehet az oka annak, hogy – a két régió gyakorlatilag azonos gazdasági fejlettsége ellenére – Angliában jóval magasabb a gyermekhalálozás.
Angliában a National Health Service England nyilvántartásában 3 932 886 születést és 11 392 halálozást jegyeztek fel, míg a svéd egészségügyi hatóságok ugyanezen időszakban 1 013 360 szülést és 1927 kisgyermekkori halált regisztráltak. A születéskor regisztrált adatok között szerepelt az anya életkora, az anya szocio-ökonómiai státusza, terhességének időtartama, a baba neme, születési súlya, esetleges veleszületett rendellenességei (pl. veleszületett szívbetegségek).
A svédországinál magasabb angliai gyermekhalálozás a születés utáni 2-27. napon 77%-ban a születési jellemzőknek (koraszülöttség, kis súllyal születés), 3%-ban a szocio-ökonómiai tényezőknek, a születést követő 28-364. nap közötti időszakban pedig 68%-ban a születési jellemzőknek, 11%-ban a szocio-ökonómiai tényezőknek tulajdonítható. A 2 napos- 4 éves gyermekek halálozási aránya Angliában 29/10 000, Svédországban 19/10 000, ami azt jelenti, hogy a svédországival azonos halálozási ráta esetén Angliában évente 607 gyermekkel több maradt volna életben, ami a 2003-2012 közötti időszakban 6073-rel több életben maradt gyermeket jelentene. A legnagyobb különbség a két ország között a gyermekek 1 éves kor alatti halálozásában van.
Az Egyesült Királyságban – Svédországhoz képest – 2009-ben a nagyobb volt a szegénységben, vagy hátrányos helyzetű háztartásban élő gyermekek aránya (12,1% vs 7,3 illetve 5,5% vs 1,3%). A Lancet vizsgálat szerint 2010-ben négyszer több (leggyakrabban a hátrányos helyzetben élők közül kikerülő) tizenéves anya szült Angliában, mint a svédeknél, és kétszer több terhes nő dohányzott (12% vs 6,5%). A gyermekmortalitás egyébként az USA-ban még magasabb (Gyermekhalálozás: az USA rosszul teljesít), mint más „nyugati” országokban, mivel még nagyobb a szakadék a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek között.
Végül a kutatók megjegyezték, hogy az Angliából vett adatok minősége nem olyan pontos, mint a svédeké, mivel a 2003 és 2012 közötti időszakból csak az angliai születések 64,5%-át tartalmazta, ráadásul nem hasonlították össze a szocio-ökonómiai tényezőket sem.
A vizsgálatot végzők szerint Angliában „A koraszülöttek és a kis súllyal születettek körében növekszik a korai elhalálozás kockázata, a korai időszakot túlélőknél pedig gyakoribb a krónikus betegségek és a valamilyen fogyatékosság kockázata”. Felhívják a figyelmet arra, hogy a terhes nők egészségének megőrzése kulcsfontosságú, hiszen ennek révén javul a megszületett gyermekek egészsége, csökken az első életévekben bekövetkező halálozás kockázata. Jobban kellene támogatni az anyákat a terhesség előtt és alatt, és javítani kell a szoptatás propagálását, az egészségügyi kontrollokat, az immunizációt. A várandós kismama egészségi állapotának javítása/megőrzése mellett természetesen csökkenteni kellene a gyermekek életesélyeit rontó szegénységet is.
Forrás:
2. Lancet
