Ha szennyezett az élelmiszer, a metabolikus zavarok is súlyosabbak
Bizonyos élelmiszerszennyező anyagok esetében felmerült a gyanú, hogy elősegítik bizonyos metabolikus zavarok kialakulását vagy a már fennálló zavart súlyosbítják – különösen akkor, ha ehhez zsírokban gazdag étrend is társul.
E hatások jobb megértése érdekében francia kutatók egy „koktélt” állítottak össze, mely kis dózisú dioxint, PCB-t, biszfenol A-t és ftalátokat tartalmazott. Ezzel a koktéllal olyan egereket tápláltak, melyeket nagy zsírtartalmú táppal korábban elhízottá tettek. Az eredmények azt jelzik, hogy ilyen körülmények között metabolikus változások jönnek létre, ennek hatásai azonban nemtől függő különbségeket mutatnak: úgy tűnik, hogy a nőstény állatok erősebben érintettek. Az obezitás által indukált glükózintolerancia súlyosbodott, és változások álltak be az ösztrogénutakban is. Az eredményeket a FASEB Journal című lapban hozták nyilvánosságra.
Az elhízás szerte a világon jelentős közegészségügyi probléma, mivel a metabolikus szövődmények (cukorbetegség, kardiovaszkuláris kórképek stb.) kockázati tényezőjének számít. Több tényezőre visszavezethető zavarról van szó, melyben a genetikai hajlam és az életmód kedvezőtlen hatását túlságosan nagy mennyiségű táplálékfogyasztás és mozgásszegény életmód egészíti ki. Bőséges bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy részben a szennyezőanyagok – és különösön az élelmiszerekben lévő szennyeződések – felelősek az elhízás járványszerű terjedéséért és az ebből adódó metabolikus változásokért. A kutatók hipotézise szerint a táplálék szennyezőanyagai súlyosbítják azokat a metabolikus problémákat, melyek a túlságosan bőséges, zsírdús étkezés hatására már korábban kialakultak.
A mostani vizsgálatban a környezetben tartósan jelen lévő szennyezőanyaggal (dioxin és PCB), valamint és két, tartósan nem jelenlévő szennyezőanyaggal (ftalát és biszfenol A) egészítették ki a zsírdús (obezogén) diétát egereknél. A felsorolt anyagokat kis dózisban adták a táplálékhoz olyan mennyiségben, melynek normális körülmények között még nincsenek egészségi hatásai. Azért ezeket a vegyületeket választották, mert ezek jelen vannak az emberi táplálékokban, illetve ismert róluk, hogy endokrin zavarokat indukálhatnak. Ezzel párhuzamosan a kontrollcsoport állatait ezzel megegyező obezogén diétán tartották, melyhez azonban nem adtak szennyezőanyagokat. Ezt követően meghatározták a glükóztoleranciát, és inzulinszenzitivitási tesztre is sor került. Mérték a májban a lipidakkumulációt, valamint olyan gének expresszióját, melyek kulcsszerepet játszanak a felnőtt egerek anyagcseréjében.
Az eredmények azt tükrözik, hogy a hatások nagyban függnek az állat nemétől. Nőstény állatoknál a szennyezőanyagokkal kiegészített zsíros étrend súlyosbította a glükózintoleranciát és megváltoztatta az ösztrogénutakat. Hím állatoknál a koleszterin- és lipidmetabolizmus eltéréseit észlelték. A szerzők feltételezése szerint nőstény egereknél összefüggés van a megfigyelt glükózintolerancia és az ösztrogén jelutak megváltozása között. Jól ismert tény, hogy az ösztrogénhormonok védelmet nyújtanak a metabolikus zavarok kialakulásával szemben. Más szóval, a kutatási eredmények azt jelzik, hogy elhízott állatok esetében a táplálékot szennyező anyagok hatására gyengül az a védelem, melyet az ösztrogének nyújtanak a metabolikus zavarokkal szemben.
„Vizsgálatunkkal sikerült bizonyítani, hogy krónikus expozíció esetén a szennyezőanyagok valójában már olyan kis dózisban is befolyásolják az egészségi állapotot, melyről eddig azt tartották, hogy hatástalanok. Ez különösen igaz abban az esetben, ha a szennyezőanyagok hatása zsírdús étrenddel együtt érvényesül” − mutatnak rá a szerzők.
