Hátfájáskor inkább tornázzunk

A hátfájás a hát- és gerinctáj izmainak, idegeinek, csontjainak illetve egyéb struktúráinak fájdalmából ered. Az emberek 85 %-a legalább életében egyszer szenved tőle, a nőkben és az (iskolázottság, foglalkozás és jövedelem alapján definiált) alacsony szociális státuszú személyekben kissé gyakrabban fordul elő, mint férfiakban és magas szociális státuszúakban. A tünetek többnyire (90 %-ban) 6 hét alatt megszűnnek, az esetek 10 %-ában azonban tartósan fennmaradnak, sőt ilyenkor 65%-ban még egy év múlva sem múlnak el.  

A gyógyszerek nem igazán hatékonyak

Hátfájásra leggyakrabban nem-szteroid gyulladásgátlókat (NSAID) és paracetamolt rendelnek, hisz egészen a közelmúltig ezek szerepeltek elsőként választandó szerként az Amerikai Belgyógyász és az Amerikai Fájdalom Társaságok ajánlásaiban. De egyéb fájdalomcsillapítók, izomlazítók, antidepresszánsok, opiodok, szisztémás kortikoszteroidok és benzodiazepinek is felírásra kerülnek.

Az alkalmazott szerek hatékonyságának megítélésére Dr. Roger Chou (University of Portland és munkacsoportja 46 publikáció (túlnyomó részt metaanalízis) eredményeit értékelte, meglehetősen kiábrándító következtetést levonva:

Egy nagy placebo-kontrollált tanulmányban a paracetamol nem volt hatékonyabb a placebónál. Az újabb vizsgálatokban a NSAID-ok kevésbé hatottak, mint a korábbi vizsgálatokban, viszont jóval több mellékhatásuk volt, mint a placebónak. Az újabb metaanalízisek nem igazolták azokat a korábbi eredményeket, melyek a triciklikus antidepresszánsok enyhe hatásosságát mutatták, egyedül a szelektív szerotonin-noradrenalin visszavétel gátló duloxetin volt néhány vizsgálatban enyhén fájdalomcsillapító hatású, egy 2010-es tanulmányban pedig a benzodiazepinek nem enyhítették a radiculopathia tüneteit.

A többi vegyületre vonatkozóan az újabb vizsgálatok megerősítették a korábbi eredményeket: az izomrelaxánsok valóban csökkentik a hátfájást, de egyben nyugtató hatásúak. Sem a szisztémás kortikoszteroidok sem a benzodiazepinek hatékonysága nem bizonyított. Bár a rövid ideig alkalmazott opioidok hatásosak, de az ezzel kapcsolatos vizsgálatoknak van néhány metodológiai gyengesége: a túladagolás és a függőség veszélyét nem vizsgálták, a vizsgálatokba viszonylag kevés beteget vontak be és a követési idő sem volt kellően hosszú.

Mindenképp folyamodjunk gyógyszermentes terápiákhoz

Az Amerikai Belgyógyász Társaság Chou és munkatársai eredményei valamint egyéb metaanalízisek fényében átdolgozta ajánlásait, és elsősorban tornát, akupunktúrát, yogát, tai-chit, progresszív izomrelaxációt és kis energiájú lézerterápiát javasolnak, a NSAID szereket csak ezek hatástalansága esetén tartják bevethetőnek.

Másodvonalban pedig tramadol vagy duloxetin javallt, az opioidot csak más terápiák hatástalansága esetén használjuk és magyarázzuk el a betegnek használatának veszélyeit.