Hogyan hat a SARS-CoV-2 más légúti betegségekre?

A nem gyógyszeres intézkedések – beleértve a társadalmi távolságtartást, a rendszeres kézmosást és az arcmaszkok használatát – a világ különböző régióiban hozzájárultak a COVID-19 világjárvány terjedésének és egészségügyi rendszerekre gyakorolt ​​hatásának csökkentéséhez. Az intézkedések következtében azonban más fertőző ágensek terjedése is jelentősen csökkent. Körülbelül 3 évvel a világjárvány kezdete után nyilvánvaló, hogy a SARS-COV-2 más fertőző ágensek dinamikájára is hatással volt, az egyes betegségek terjedését elősegítő immunhiánytól egy influenza vírusvonal látszólagos eltűnéséig.

A jelenség megértése

2021 közepén az orvosok és kutatók világszerte elkezdték felhívni a figyelmet a COVID-19 megfékezésére bevezetett szigorú intézkedések „mellékhatásaira”. 2021 májusában Emmanuel Grimprel, a franciaországi Créteil gyermekkori fertőzésekkel foglalkozó patológiai csoporttal azt írta az Infectious Disease Now hasábjain  „Egyes kórokozók átvitele gyakran hasonló a SARS-CoV-2 kórokozójának átadásához: nagy cseppek, aeroszolok és közvetlen érintkezés során terjednek, igaz, gyakran kisebb átvihetőséggel. A nem gyógyszerészeti intézkedések miatt elmarad az immunrendszer-stimulációja, és ez az „immunadósság” negatív következményekkel járhat." A szerzők szerint az addig kiértékelt matematikai modellek azt mutatták, hogy a respiratory syncytial virus (RSV) és az influenza A okozta járványok súlyosabbak lesznek a következő években.

2022 júliusában a The Lancetben Kevin Messacar (University of Colorado Boulder School of Medicine, Denver) egy kommentárban munkatársaival azt magyarázta, hogy az endemikus vírusoknak való kitettség csökkenése hogyan vezetett az immunitás hiányához. "Az immunitás hiány-jelenség, főként a SARS-CoV-2 fertőzések megelőzése érdekében történt elszigeteltségnek köszönhető. Ez a távolságtartás ugyan jó válasz volt a fertőzések leküzdésére, vagy legalábbis késleltetésére, de most azt tapasztaljuk, hogy az expozíció hiánya miatt nőtt az egyéb kórokozók által okozott légúti megbetegedések, például a légúti syncytial vírus és az influenza előfordulási gyakorisága és a megbetegedések súlyossága.” Bár ez minden korcsoportot érint, gyermekeknél és csecsemőknél azonban nyilvánvalóbb, hiszen ők, életkoruk miatt kevesebb kórokozónak voltak kitéve, és ezt csak súlyosbította a pandémia miatti izoláció, ami még súlyosabb immunhiányt eredményez. Sok immunológus ezt a higiéniaelmélethez hasonlítja, ami azt mondja, hogy a „steril” környezetben a gyermekek nem szembesülnek a mindennapi és gyakori kórokozókkal, amelyek szükségesek immunrendszerük megfelelő fejlődéséhez.

Sok országban a bezárkózás miatt csökkent a gyermekek beoltottsági aránya, és tekintve, hogy ezek a nem védettek a gyakori kórokozókkal szemben, azimmunitási különbség még tovább nőtt.

Az átoltottság csökkenése miatti immunitási hiányok azonban nem korlátozódnak a légúti fertőzésekre: csökken a kanyaró, rubeola, mumpsz, tetanusz, diftéria, szamárköhögés elleni közösségi és egyéni védelem is.

Kihalt vírusvonal

Emberben három típusú influenzavírus – A, B és C – okoz fertőzést. Bár az influenza A vírus a szezonális időszakokban előforduló fertőzések fő típusa, 2020-tól az éves influenza esetek mintegy negyedét az influenza B vírus okozta. A COVID-19 világjárvány kezdetekor az influenza B vírusok két különálló vonalának, a B/Victoria/2/1987 (B/Victoria) és a B/Yamagata/16/1988 (B/Yamagata) együttes előfordulása jelentősen csökkent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által koordinált FluNet eszköz adatai szerint 2020 márciusa óta nem izoláltak vagy szekvenálátak Yamagata vonalba tartozó vírusokat. Kritikus fontosságú, hogy meghatározzák, valóban eltűnt-e a B/Yamagata leszármazási vonal. Fennáll a lehetősége, hogy ez a származási vonal újból megjelenik (mint ahogy az 1997-ben az influenza A (H1N1) esetén történt), ami fokozott kockázatot jelenthet a következő években.

A védőoltás elengedhetetlen

Az immunadósság leküzdésének egyetlen módja az oltás, illetve az oltási kampányok hatása és eredményessége. Mivel nem tervezik az 5 év alatti gyermekek COVID-19 elleni beoltását, ez az immunológiai hiányosság továbbra is fennáll. Az idei téli szezonban fog eldőlni, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus endemikussá válik-e, és ez fogja eldönteni, hogy lesz-e fertőzési csúcs a nyáron. Nagyon éberen kell figyelni a mára már elfeledett egyéb fertőző betegségek esetleges ismételt megjelenését, hisz sajnálatos módon vannak már jelek a poliomyelitises, az agyhártya tuberkulózisos, a szamárköhögéses esetek és a pertussis-szerű szindrómák számának növekedésére.

A védőoltások mellett a légúti fertőzések elkerülésére továbbra is viseljünk arcmaszkot zsúfolt helyeken vagy rossz szellőzés esetén. Ha tünetünk van, maradjunk otthon, szellőztessünk rendszeresen az otthonunkban, a munkahelyeken és az iskolákban.

Forrás: Medscape