Jelentősen emelkedik a daganatos betegségek gyakorisága
Az utóbbi évtizedben a rákos megbetegedések - ezen belül is leginkább a tüdő-, a kolorektális- és a bőrrákok - gyakorisága világszerte növekedett, pedig e daganatok jelentős része megelőzhető lenne.
Dr. Christina Fritzmaurice (University of Washington, Seattle) JAMA Oncology-ban júniusban megjelent tanulmányában megállapította, hogy a tüdő-, a kolorektális-, és a bőrrák előfordulási gyakorisága emelkedik, pedig megelőzésüknek számos lehetősége van. Csökkentésük érdekében kulcsfontosságú lenne a dohányzás abbahagyása, a táplálkozás és az életmód megreformálása, és ennek érdekében szélesíteni kell a megelőzést szolgáló, az életmódváltoztatás szükségességére irányuló kampányokat.
A Global Burden of Disease (GBD) 29 különféle daganat gyakoriságát, halálozását, és a daganatos megbetegedések miatt rokkantságban eltöltött életévek számát (DALY) vizsgálta 195 országban, a 2006 és 2016 közötti évtizedben (a 195 országról szóló analízis 161 szerzője között nincs magyar, így hazai adatok a feldolgozásban nem is szerepelnek. Dr. N.T.). Ezalatt az idő alatt a daganatos betegségek száma 28%-kal nőtt, leginkább a kevéssé fejlett országokban. 2016-ban 17,2 millió új daganatos betegek regisztráltak, és 8,9 millió beteg bele is halt a daganatba. A gyakoriság legkevésbé a magas szociodemográfiai indexű SDI) populációkban nőtt. (A szociodemográfiai index tartalmazza többek között a jövedelmet, a képzettségi szintet, a teljes fertilitási arányt (TFR). Legalacsonyabb az SDI a legalacsonyabb jövedelemnél, a legalacsonyabb iskolázottságnál, és a legtöbb terhesség esetén.) A daganatok 2016-ban 213,2 millió DALY-t okoztak, hisz mindegyik daganat jónéhány évet elvett a betegek életéből. Egy daganatos betegség megjelenésének esélye egy ember élete során (0-79 év) nemek szerint változó: míg férfiak esetén minden 3., nőknél minden 5. személy fog várhatóan megbetegedni rákban, de az arányok a szociodemográfiai index szerint szintén eltérőek. Pl. az alsó egynegyedbe tartozó SDI esetén a rákos megbetegedés valószínűleg minden 8. férfit és nőt fog érinteni, míg a a legmagasabb SDI esetén minden 2. férfit és minden 3. nőt. körében élőknél elérheti a 2-ből 1 arányt is a férfiaknál, és 3-ból 1 arányt a nőknél. Alacsony SDI az alacsony jövedelmű, alacsony képzettségű, magas fertilitású országokban, magas az SDI a magas jövedelmű, képzettebb, kevesebb fertilitással járó országokban.
2006 és 2016 között az életkorral standardizált évenkénti daganatos előfordulás a vizsgált 195 ország közül 130 országban emelkedett. Másrészt a 195 ország közül 143 országban csökkent az életkorral standardizált évenkénti rákos halálozások száma – kivéve Afrikát és a Közel-Keletet, ahol nem történt csökkenés. 2016-ban férfiaknál a legtöbb daganat (az összes 40%-a) prosztatarák (1,4 millió eset) és az u.n. TBL- rák (trachea, bronchus és tüdő) volt. Férfiaknál világszerte a tüdőrák okozta a legtöbb halált, a világszerte összes rákhalálozás 20%-át tette ki. Nőknél az emlőrák-(1,7 millió eset, 535 000 halál, 14,9 millió DALY), a kolorektális rák, és a nem melanomás bőrrák volt a leggyakoribb (az összes 40%-a).
A közepes SDI-s országokban volt megfigyelhető a rákgyakoriság legerőteljesebb emelkedése (38%). Itt és a magas SDI-s országokban a gyakoriság emelkedése nagyrészt az átlagéletkor növekedése miatt következett be. Ugyanakkor óriási volt az eltérés az alacsony és a magas SDI-s országok között a daganatok gyakoriságában, mortalitásában, az általuk okozott DALY-ben: pl. az alacsony SDI mellett a nők méhnyakrákjának gyakorisága négyszerese volt a magas SDI mellett észlelhetőnek. Jelentős eltérések voltak a gyomorrák és májrák tekintetében is, bár a méhnyakrák és a gyomorrák gyakorisága minden SDI mellett csökkent. Ezzel ellentétben, 2016-ban a magas SDI mellett nőtt a daganatos incidencia és a mortalitás is: pl. a magas SDI mellett az emlőrák gyakorisága egy élet alatt kb. 10-ből 1, míg az alacsony SDI-s országokban ez csak 50-ből 1.
A kutatók szerint „még a legjobb forgatókönyv szerint is csak a daganatos betegségek egy töredéke előzhető meg a jelenlegi állapotok között, tehát univerzális egészségügyi változásokra van szükség”. A fejlett diagnosztikai eszközök az alacsony SDI-s országokban nem hozzáférhetőek, pedig ez a – világszerte egyenlő - egészséges élet megteremtéséhez elengedhetetlen lenne.
Forrás:
