Kardiovaszkuláris kockázat szívinfarktust követően

Az akut szívinfarktust (AMI) túlélő betegeknél – egyénenként változóan – magas a kardiovaszkuláris események kockázata. Az AMI utáni szekunder prevencióban jelentős szerepet játszanak az életmódbeli változások, a gondozás minősége és a megfelelő gyógyszeres kezelés, melyekhez természetesen a beteg egyéni jellemzői is hozzájárulnak. Az ismételt infarktus, a stroke, a szívelégtelenség jelentősen rontják a beteg életminőségét.

Dr. Lixin Jiang (National Clinical Research Center of Cardiovascular Diseases, Beijing) és munkatársai a China PEACE Prospective AMI vizsgálat adatai alapján meghatározták a klinikailag fontos kockázati faktorokat, és megalkották kockázati modelljüket, amely szerintük lehetőséget nyújt arra, hogy megértsük az akut szívinfarktuson átesett betegek hosszú távú kardiovaszkuláris kockázatát, és pontosabb bizonyítékokra alapozzuk a betegeket további kezelését. A tanulmány a JAMA Network Open-ben jelent meg online 2018. augusztus 10-én.

A vizsgálók 2013 január és 2014 július között 53 akut ellátással foglalkozó kínai kórház 5901 AMI-n átesett betegének adatait emelték ki a China PEACE Prospective AMI vizsgálatból. Különféle okok miatt összesen 4227 értékelhető beteg maradt a vizsgálatban, akiket a kórházból történő elbocsájtás után 1, 6 és 12 hónappal ellenőriztek. A betegek átlagos életkora 60,8 év volt, és mindössze 23,5%-uk volt a nő (n=994). A betegeket random módon három csoportba sorolták: 50%-uk került a „training” csoportba (2113 beteg), 25%-ot soroltak a „test” csoportba (1057 beteg) és a maradék 25%-ot a „validation” csoportba sorolták (1057 beteg). Az elszenvedett AMI-n kívül a leggyakoribb kísérőbetegségek a magasvérnyomás 55,8%, koronária betegség 42,5%, diszlipidémia 30,5% voltak

19 kockázati faktort állítottak fel: életkor, képzettség, előzetes AMI, előzetes tachycardia vagy fibrilláció, magasvérnyomás, angina, előzetes orvosi segítség, 4 óránál hosszabb várakozás a kórházi felvételig, 40% alatti vagy nem mért ejekciós frakció, rossz veseműködés,2,5 mg/dl fölötti kreatinin, 90/min fölötti pulzusszám, 100 Hgmm alatti szisztolés vérnyomás, 6000 - 12.000 közötti, illetve 12.000 fölötti fehérvérsejtszám, 12,0 mmol/l fölötti vércukorszint, komplikációk a kórházi tartózkodás idején.

Az adatok feldolgozását a SAS statisztikai software 9,4 verziójával, és a PROC LCA version 1.3.2. betával végezték. A különböző faktoroktól függő kockázatot pontozták: legalacsonyabb a 2 (magasvérnyomás, kórházi komplikációk száma), a legmagasabb a 14-es volt (≥85 éves életkor). Az életkor, az ejekciós frakció, a fehérvérsejtszám, az előzetes ventrikuláris tachycardia vagy fibrilláció, az előzetes angina és a pulzusszám adták a legmagasabb pontokat. A magas kockázati csoportba a training csoport betegeinek 11,3%-a, az átlagosba a betegek 81,0%-a, az alacsony kockázati csoportba a betegek 7,7%-a került.

Egy éven belül a training, a test és a validation csoportokban 8,1%-ban (95%CI 6,91-9,24%,171/2113 beteg), 9,0%-ban (95%CI 7,22-10,70% 94/1057 beteg) és 6,4%-ban (95%CI 4,89-7,85% 67/1057 beteg) fordultak elő kardiovaszkuláris események (P=0,36). A kardiovaszkuláris események száma 1-től 6-ig, 1-től 7-ig és 1-től 6-ig terjedt a három csoportban. A betegek kb. 79,2%-a (263/332) egyetlen eseményt szenvedett el, a betegek 15,7%-ánál (52/332) 2 esemény történt. A leggyakoribb a szívelégtelenség volt (249/4227 beteg, 5,9%), melyet az ismétlődő AMI (139/4227 beteg, 3,3%) és a stroke követett (42/4227 beteg, 1,0%). A 4227 betegből a nem fatális kardiovaszkuláris események aránya 5,1% (216/4227 beteg) volt. Az 1 éven belüli kardiovaszkuláris mortalitás 2,4% volt (101 beteg), míg a nem kardiovaszkuláris halálozás csak 0,3%-nak adódott (13 beteg). Az említett kórképek az AMI miatti kórházi tartózkodás után átlagosan 89 nappal (35-207) jelentek meg , míg az ismételt AMI a többi CV eseménynél kicsit korábban jelent meg (78 nappal, 10-198 nappal) az elbocsájtás után. 

Forrás:

1. Medscape Medical News

2. JAMA Network Open

3. Chinese Medical Journal