Kell-e aggódjunk a hepatitisz E miatt?

Világszerte a legtöbb akut hepatitisz fertőzést a hepatitisz E vírus (HEV) okozza. A fertőzés típusosan néhány hét alatt lezajlik, azonban vannak fulmináns esetek, mikor akut májelégtelenséget okoz. A terjedés leggyakrabban feko-orális. A fertőzés elsősorban a szegény, elmaradott régiókban terjed, ahol az embereknek nincs hozzáférése a tiszta vízhez, így természetes vizekből nyerik a napi vízszükségletüket. A közelmúlt kutatási eredményei azonban arra világítanak rá, hogy a helyzet nem ennyire egyértelmű. A HEV a jóléti társadalmakban is előfordul, olykor tehetős társadalmi rétegekben is. A vírus transzmissziójának módja is változott. Újabban állatról emberre is átvihető, azaz zoonozisként is számon kell tartani. A vírusgazda leggyakrabban a sertés. A nem megfelelően kezelt húskészítmények fogyasztása vagy a sertésürülékkel való kontaktus során a vírus az emberbe jut. A nyugati világban már ismertek a behurcolt esetek is, az endémiás területekről érkező turisták beviszik a vírust az eddig érintetlen országokba. 2017-ben a HEV felütötte a fejét az Egyesült Királyságban és Franciaországban is.    

Nem csoda, hogy a virológusok érdeklődése a HEV felé fordul. A Stellenbosch Egyetem is nagy hangsúlyt fektet a hepatitisz kutatásra, Dr. Tongai Maponga volt az, aki az első krónikus E vírus fertőzéses esetet mutatta be. Újabb kutatási adatok szerint ugyanis a HEV szintén krónikus fertőzést képes kialakítani és fenntartani -elsősorban az immunszupprimált betegekben. Dél-Afrikában, ahol a HIV társadalmi szintű probléma, kiemelten lehet számolni a krónikus E vírus fertőzés megjelenésével. „Az első ilyen esetünket 2012-ben publikáltuk. Egy HIV fertőzött betegről volt szó, aki antiretrovirális kezelést kapott. A beteg májenzimjei a kezelést követően is hosszú ideig nagyon emelkedettek voltak. Egyszerűen nem tudtuk elképzelni, hogy mitől magasabbak a beteg májkárosodást indikáló enzimjei a HIV ellenes kezelést követően. Körülbelül egy évbe telt, mire rájöttünk, hogy krónikus HEV fertőzésről van szó.” – nyilatkozta Maponga dr.

A HEV-nek jelenleg 3 genotípusát ismerjük. A krónikus HEV fertőzés ritkán alakul ki az 1-es és a 2-es genotípusok mellett. A 3-as viszont, mely képes állatról emberre terjedni lehet a felelős a krónikus fertőzésért. Maponga dr. és kutatócsoportja az elmúlt években további négy esetet írtak le: 2015-ben azonosították az egyetem kutatói az első krónikus HEV fertőzést, melyet a 3-as genotípus okozott vesetranszplantációt követően, amikoris rutinszerűen csak a B és C vírus hordozást, de az E vírusra nem gondol és nem gyanakszik a legtöbb klinikus.2017 elején HEV hordozók után indult kutatás véradók között. Sok esetben bukkantak HEV ellenes antitestekre, de szerencsére HEV nukleinsavak vagy antigének, melyek aktív vírushordozást mutattak volna, egy esetben sem kerültek leírásra. A dél-afrikai vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy az ország véradói gyakran találkoznak a vírussal.

Mind ezek mellett az érdeklődés az újonnan azonosított zoonózis felé fordul. A fokvárosi egyetemmel összhangban eddig 16 sertésfajt tanulmányoztak és bizonyították, hogy már találkoztak az E vírussal. Ez azt jelenti, hogy potenciálisan azok az emberek is találkoznak a vírussal, akik ezeknek a sertéseknek a húsából fogyasztanak. A kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy fel kell hagyni a disznóhús fogyasztással, de még szigorúbban kell ellenőrizni a húskészítmények előállítását ill. nem szabad a sertés ürüléket közvetlenül az élővizekbe engedni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem csak a háziasított sertések hordozhatják az E hepatitisz vírust, hanem pl. a vaddisznók és számos más vadállat, melyekről még nem bizonyosodott be, de erősen gyanítható a hordozás.