Képzett immunitás: a korábbi fertőzések pozitív hatása
Az élő kórokozókat tartalmazó vakcinák éberebbé teszik a veleszületett immunrendszert, így BCG-, kanyaró-mumpsz-rubeola- vagy orális poliovirus-vakcináció után csökkenhet a SARS-CoV-2-fertőzésre való fogékonyság vagy a kialakult betegség súlyossága.
Az elmúlt évtized során derült ki, hogy ha bizonyos pathogének előzetesen aktiválják a veleszületett immunrendszert, az fokozott reakcióképességet eredményezhet a más típusú pathogénekkel való későbbi találkozás során. Ezt a többek között a hollandiai Mihai Netea és munkatársai által leírt folyamatot nevezik képzett immunitásnak (trained immunity). A korábbi fertőzés a veleszületett immunrendszer sejtjeinek epigenetikus, transzkripcionális és funkcionális újraprogramozása révén felkészültebbé teszi a szervezetet a további fertőzések kivédésére.
A COVID-19-járvány első hulláma során már felmerült, hogy a BCG-oltásnak ilyen aspecifikus pozitív hatása is van. Most pedig egy Hollandiában tanult mexikói kutató és munkatársai mutatták ki, hogy a kanyaró-mumpsz-rubeola emlékeztető oltás serkenti az veleszületett immunrendszer működését, és csökkenti az oltás után kialakuló COVID-19-betegség súlyosságát. Désirée E. Larenas-Linnemann és kutatócsoportja munkáját az segítette, hogy Mexikóban a COVID-19-járvány kialakulása egybeesett a kanyarós megbetegedések számának növekedésével, ezért a helyi Egészségügyi Minisztérium emlékeztető kanyaró-oltások beadását ajánlotta.
A Mexikóváros legjobb kórházában (Hospital Médica Sur) dolgozó Larenas-Linnemann és munkatársai 2020 márciusától egy prospektív obszervációs vizsgálat keretében azt javasolták betegeiknek – különösen azoknak, akik családjában covidos esetek fordultak elő -, hogy oltassák be magukat MMR-vakcinával. Mint arról a kutatók az Allergy, the European Journal of Allergy and Immunology című szaklapban megjelent tanulmányukban beszámolnak, 255 újravakcinált betegük közül a későbbiekben 36 esetében lehetett kimutatni COVID-19-fertőzést, ami azonban mind a 36 fő esetében igen enyhe formában zajlott le. Mindez azért is fontos eredmény, mert idősebb korosztályba tartozó krónikus betegekről van szó, akik közül sokan beteg családtagjaikat ápolják.
Egy, a napokban elindult nagy nemzetközi kutatás (Brace-study) a BCG-oltás immunrendszer-érzékenyítő hatásával foglalkozik. A vizsgálatban részt vevő országokban (Ausztrália, Hollandia, Spanyolország és Brazília) 10.000 egészségügyi dolgozó esetén követik, hogy BCG-oltás után kisebb eséllyel alakul-e ki COVID-19-fertőzés, illetve a kialakult fertőzés enyhébb lefolyású-e. A vizsgálatról beszámoló BBC-cikk idéz egy májusi Lancet-tanulmányt, aminek egyik szerzője a WHO-t igazgató Tedros Ghebreyesus; a tanulmány szerint a BCG-oltás segíthet átvészelni azt az időszakot, amire a specifikus SARS-CoV-2 elleni oltás kifejlesztéséhez szükség van, hiszen a BCG-oltás a specifikus tuberkulózis-ellenes hatáson kívül nonspecifikus hatásokkal is bír. Rutinszerűen használják húgyhólyagrák kezelésére, egy serdülők körében végzett vizsgálatban 73%-kal csökkentette a légúti fertőzések számát, egy másik vizsgálatban 38%-kal csökkentette a bármilyen okból bekövetkező újszülöttkori mortalitást, míg egy harmadik vizsgálatban 71%-kal csökkentette a sárgaláz-vakcinációt követő viraemiát. A SARS-CoV-2 a sárgalázt okozó vírushoz hasonlóan egyszálú pozitív RNS-vírus, így a remények szerint a megismételt (azaz nem a már gyengült hatású gyermekkori) BCG-oltás a SARS-CoV-2-expozíció utáni viraemiát is csökkenti, így enyhébb lehet a covidos megbetegedés és gyorsabb a felépülés.
Larenas-Linnemann és munkatársai azonban kételkednek a BCG-oltás hasznosságában COVID-19-fertőzés esetén, mivel a BCG-oltás által éberebbé tett immunrendszer egyik jellemzője a nagyobb fokú interleukin-6-termelés, márpedig a súlyos COVID-19-betegekben épp az IL-6 túltermelődése okoz problémát. Másrészt a világszerte rendelkezésre álló BCG-készleteket az újszülöttek számára kell fenntartani, mondja Larenas-Linnemann, és hozzáteszi: az MMR-oltás biztonságossági és hatékonysági profilja is megfelelő, retrospektív vizsgálatok szerint kanyaró-oltás után 26-49%-kal csökken a bármilyen okból bekövetkező mortalitás.
Hogy az MMR-oltás valóban csökkenti a COVID-19-betegség súlyosságát, azt persze randomizált vizsgálatokkal kell bizonyítani; az mBio-ban megjelent hipotézisük után a Louisiana State University kutatói már így vizsgálják, hogy MMR-oltással képzett immunrendszer esetén kevésbé alakul-e ki a súlyos covid-betegség gyakori velejárója, a kezelhetetlen szepszis.