Lymphocytopenia COVID-19-ben
A COVID-19 fertőzéssel kórházba kerülő betegeknél mérhető alacsony lymphocyta-szám arra utal, hogy a betegség súlyosabb formában jelentkezik, nagyobb valószínűséggel lesz szükség a beteg intenzív ellátására.
Egy most megjelent közlemény szerint a lymphocytopeniás betegeknél háromszorosára nő az intenzív ellátás szükségessége a kórházi felvételkor normál fehérvérsejtszámot mutatókhoz képest. Az alacsony lymphocytaszámmal rendelkezőknél gyakoribb az akut vesekárosodás (AKI) kialakulása is.
Mint közismert, COVID-19 fertőzésben a betegség súlyossága igen változatos. Egyes betegek teljesen tünetmentesek, vagy csak minimális tüneteik vannak, másoknál viszont a fertőzés intenzív ellátást igénylő súlyos betegség képében jelentkezik. Az utóbbi évtized másik két koronavírus okozta megbetegedésénél a SARS (súlyos akut respiratorikus szindróma) és a MERS (közel-keleti respiratorikus szindróma - MERS a Közel Kelet angol nevéből, Middle East)) – is kimutatták, hogy a vírus okozta betegséghez lymphocytopenia társul. Bár nem ismert, hogy COVID-19-ben pontosan mi a lymphocytaszám csökkenés mechanizmusa, de vélhetően „a specifikus célszervekben (a tüdőben, a gasztrointesztinális rendszerben és a lymphoid szövetekben) létrejött lymphocyta szekvesztráció okozza a perifériás T-sejtek számának csökkenését.”
Dr. Jason Wagner (University of Texas Health Science Center) és munkatársai 2020. július 10-én jelentették meg retrospektív vizsgálatuk eredményeit az International Journal of Laboratory Hematology-ban.
A kutatók a 2020. március 1. és május 7. között Houstonban kezelt 57 felnőtt, 58 éves átlagéletkorú beteg adatait nézték át, a betegek 59%-a férfi volt, 32 kg/m²-es átlagos BMI-vel. A vizsgáltak többsége (86%) a kisebbségi népcsoportokhoz (minority) tartozott.
Az elemzésbe vont betegek közül 18-at (31%) kellett intenzíven ápolni, minden második beteg gépi lélegeztetést igényelt és 7 beteg vazopresszorokat is kapott. Az intenzívre bekerült betegek 62%-a felvételkor lymphocytopeniás volt. A lymphycytopenia a kórházi felvétel esélyét (Odss Ratio) 3,40-gyel emelte (P=0,04). A kórházi felvételkor mért 1000 alatti abszolút lymphocyta-szám intenzív kezelés szükségességére és szervi károsodásra (akut vesekárosodásra) utalt. A szerzők szerint tehát a felvételkor végzett abszolút lymophocyta-szám mérés egy igen egyszerű teszt, és jelezheti a betegség súlyosságát. A lymphocytopeniás betegeknél (68%) valószínűbb volt AKI kialakulása, mint a nem lymphopeniásoknál. AKI-t állapítottak meg, ha a szérum kreatinin 48 órán belül 0,3 mg/dl értékkel emelkedett. Ez, és az alacsony lymphocytaszám együttese négyszeresére növelte az AKI kialakulásának kockázatát (OR: 4,29, P=0,01). Az 57 betegből 9-en exitáltak a kórházban.
Ha tehát a betegnél már felvételkor lymphocytopenia észlelhető, nagyobb az esély, hogy a későbbiekben intubálásra és vazopresszorok adására lesz szükség, és az intenzív ápolás tartama meghaladja a 7 napot, a halálozás valószínűsége is nagyobb. Előző vizsgálatokban már kimutatták, hogy a COVID-19-hoz kapcsolódó AKI növeli a mortalitást, de a lymphocyta-számmal való összefüggés eddig nem volt ismert. Dr. Farooq kijelentette, hogy „a COVID-19-es betegek esetén a lymphocytopenia az AKI prognosztikus markerének tekintendő.”
A vizsgálat egyik erénye, hogy könnyen elvégezhető. Az is fontos, hogy a kisebbséghez tartozók aránya magas, viszont az adatok egyetlen közkórházból származnak és viszonylag kicsi az esetszám, ezért a kutatók prospektív vizsgálatokat terveznek.
Dr. E. John Wherry (University of Pennsylvania) kommentárjában érdekesnek tartotta az eredményeket, mondván: egyre több adat szól amellett, hogy a lymphopenia szerepet játszik a COVID-19 kimenetelében. Annak pedig igen nagy klinikai jelentősége lenne, ha kiderülne, hogy a lymphopenia valóban a betegség prognosztikai faktora, és így egyszerű vérteszttel azonosíthatnánk a nagy kockázatnak kitett betegeket. Érdekes lenne megtalálni ennek a csükkent lymphocytaszám okát, és kideríteni, hogy ez a csökkenés közre játszik-e a fertőzés legyőzésének hiányához.
Dr. Brandon M. Henry (Cincinnatti Children’s Hospital Medical Center) szerint nincs semmi meglepő abban, hogy a lymphocyták alapvetően fontosak a SARS-CoV-2 elleni kiegyensúlyozott immunválaszban. A lymphocyták pótlása a COVID-19-es betegek gyógyulásának és túlélésnek kulcsa lehet. Dr. Henry és munkatársai már egy 2020 áprilisban megjelent meta-analízisben rámutattak a hematológiai, biokémiai és immun-biomarker vizsgálatok jelentőségére COVID-19-ben.
Források:
McNamara D. Blood test could signal more severe COVID-19 risk. Medscape Medical News. July 14, 2020.
