Mely CRC-betegek számára előnyös az adjuváns kemoterápia

A Natera Inc. által gyártott Signatera teszttel a keringő tumor-DNS-t (ctDNS) mérésével a mútét után 4 héttel felbecsülhető a molekuláris reziduális betegség (MRD) mértéke.

A GALAXY vizsgálat új eredményei azt mutatják, hogy a 4 héttel a műtét után MRD-pozitívnak bizonyuló betegek (18%) számára jelentős előnyökkel járt az adjuváns kemoterápia, míg az MRD-negatív betegek (82%) eredménytelen volt.

A jelenlegi adatok a korábban a 2022-es ASCO Gastrointestinal Cancers Symposium (GICS) rendezvényen bemutatott tanulmány eredményeire épülnek, ahol a medián követési idő 11,4 hónap volt. A Nature Medicine -ben január 16-án online megjelent dolgozat egy meghosszabbított, akár 16,7 hónapig tartó követési idő és a 18 hónapos betegségmentes túlélés (DFS) értékelésének eredményeit mutatja be.

A Signatera 2019-es bevezetése óta már széles körben használják az Egyesült Államokban, és a teszt költségeit a Medicare fedezi.

A teszt egyik legnagyobb felhasználási területe a betegek 90%-át kitevő korai stádiumú betegségben szenvedők monitorozása a korai kiújulás észlelése érdekében. A teszt hasznos lehet az immunterápiával kezelt betegek kezelési reakciójának nyomon követésére is, ugyanis képalkotással nehéz megállapítani, hogy a páciens reagál-e az immunterápiára, a ctDNS sokkal alkalmasabb erre a célra.

Kiterjesztett nyomonkövetés

A dolgozatban a folyamatban lévő CIRCULATE-Japan vizsgálat GALAXY ágának eredményeit ismertetik. A szerzők szerint az egyik legnagyobb és legátfogóbb prospektív tanulmány a reszekálható vastag- és végbélrákban végzett MRD-teszttel kapcsolatban.

Dr. Takayuki Yoshino (National Cancer Center Hospital East, Kashiwa, Japán) és munkatársai prospektíven szerették volna validálni a korábban a teszttel kapcsolatban közzétett bizonyítékokat. A kutatók azt szerették volna igazolni, hogy a műtét utáni ctDNS-pozitivitás (MRD-időpont) prognosztizálja a korai stádiumú vastag- és végbélrák kiújulását. Vizsgálták továbbá a műtét utáni ctDNS kimenetelekre gyakorolt, hatását az adjuváns kemoterápiára történő kiválasztásra, továbbá a ctDNS és a prognózis összefüggését.

A kohorszt 1039, II-IV. stádiumú, reszekálható vastagbélrákban szenvedő beteg alkotta, akiknek 18%-a (187/1039) ctDNS-pozitív volt a műtét utáni 4 héttel, 82%-a (852/1039) pedig ctDNS-negatív.

A ctDNS-pozitív betegek 61,4%-a tapasztalt kiújulást, szemben a ctDNS-negatív betegek 9,5%-ával (HR, 10,0; P<0,0001). Ez a 18 hónapos DFS-re extrapolálva 38,4% vs. 90,5% volt, és ez a tendencia minden stádiumban megfigyelhető volt.

A II-III. stádiumú betegségben szenvedő betegek DFS-ének többváltozós analízise során a műtét utáni 4 héten mért ctDNS-pozitivitás volt a legjelentősebb prognosztikai tényező, amely a betegség kiújulásának fokozott kockázatával társult (HR, 10,82; P<0,001). A stádium meghatározásához és prognosztizálásához hagyományosan használt klinikopatológiai rizikófaktorok egyike sem volt szignifikáns, és az adatok szerint a ctDNS informatívabbnak bizonyult, mint a karcinoembrionális antigén (CEA) értékek.

A műtét után 4 héttel ctDNS-pozitív 187 beteg közül 182-nél voltak elérhető ctDNS-clearance-adatok. A 182-ből 92-nek adjuváns kemoterápiát adtak, míg a többi 90 beteget a megfigyeléses karba sorolták.

Az adjuváns kemoterápia mellett a 24 hétre a ctDNS-clearance becsült kumulatív incidenciája a betegek 68,5%-ánál (63/92) magasabb volt, míg ez az arány a megfigyeléses karba sorolt betegeknél jóval alacsonyabb, 12,2% (11/90) volt (korrigált HR, 8,50; P<0,0001). Azoknál a betegeknél, akiknél nem ürült ki a ctDNS, szintén gyengébb volt a DFS (p<0,0001).

A vizsgálat egyik korlátja, hogy a vizsgálatot nem prospektív módon randomizálták a terápia kijelölésére vagy megvonására a ctDNS-teszt eredményei alapján, nem tudjuk határozottan kijelenteni, hogy a ctDNS alapján biztosan megjósolható, hogy kinek lesz haszna az adjuváns kezelésből. Az adatok ismételten igazolták, hogy az MRD-pozitív betegségben szenvedő betegeknél nagy a kiújulás kockázata, az MRD-negatív betegségben szenvedőknél pedig alacsony. Azonban pontosan a nagy kiújulás kockázatú betegek azok, akikről már tudjuk, hogy az adjuváns kemoterápia előnyös lehet számukra.

Forrás:

Kotani, D., Oki, E., Nakamura, Y. et al. Molecular residual disease and efficacy of adjuvant chemotherapy in patients with colorectal cancer. Nat Med (2023). https://doi.org/10.1038/s41591-022-02115-4