Menopauzális hormonpótlás és arteriosclerosis
A korán elkezdett ösztrogénpótlás lassítja a carotisok posztmenopauzális szubklinikus arteriosclerosisát.
A menopauza kezdete utáni 6 éven belül elkezdett rendszeres ösztrogén-kezelés – a placebóhoz képest - jelentősen csökkenti az arteria carotisokban kialakuló lipidlerakódást, ugyanakkor a menopauza után több mint 10 évvel elkezdett orális ösztrogénpótlás már nem jár ilyen előnyökkel. A vizsgálat vezetője, Dr. Roksana Karim az American Heart Association által szponzorált Epidemiology and Prevention/Lifestyle and Cardiometabolic Health találkozón elmondta, hogy a posztmenopauzális ösztrogénpótlás iránti kezdeti lelkesedés nagymértékű megcsappanásakor a klinikusok konzervatív módon tartózkodtak az ösztradiol-pótlástól, de az utóbbi 2 évtizedben - nagyrészt a Women’s Health Initiative eredményeinek hatására- változtak a vélemények.
Az Early versus Late Intervention Trial with Estradiol (ELITE) vizsgálatban az orális 17-béta ösztradiol (ösztrogén) hatását tanulmányozták az arteriosclerosis posztmenopauzában fellépő progressziójára, illetve a kognitív funkciók romlására.
Az eredeti vizsgálatban 643 egészséges posztmenopauzális asszonyt két nagy csoportra osztottak a menopauza kezdete óta eltelt idő szerint: az egyik csoportba azok kerültek, akiknél a megelőző 6 éven belül indult a menopauza, a másik csoportba pedig azokat sorolták, akiknél már több mint 10 éve kezdődött a hormonhiányos állapot. Ezután az asszonyok egyik csoportja napi 1 mg 17ß-ösztradiolt szedett, meglévő uterus mellett 30 napos ciklusonként az első 10 napban 45 mg hüvelyi gélt alkalmazott, az asszonyok másik csoportja placebót kapott, és meglévő uterus mellett szintén ciklusos progeszteron gélt kapott. Fél évenként ellenőrizték a résztvevők arteria carotisában az intima-media vastagságát, a vizsgálat elsődleges végpontját. A szív koszorúsereinek CT vizsgálatával mért állapota volt a másodlagos végpont. 5 évnyi követés után azt látták, hogy a 6 évnél rövidebb ideje menopauzában lévő asszonyoknál az ösztradiol (plusz-mínusz progeszteron gél) csoportban évente 0,0044 mm-rel, a placebo (plusz-mínusz progeszteron gél) csoportban évente 0,0078 mm-rel vastagodott az arteria carotis intima-mediája (P=0,008). Ez azt jelenti, hogy a korán elkezdett ösztrogén-pótlás esetén a carotis intima-media folyamatos megvastagodása évente 0,0034 mm-rel kisebb mértékű, mint placebo mellett. A 10 évnél régebben menopauzában lévő hölgyek esetén viszont az arteria carotis intima-mediájának évenkénti vastagodása -függetlenül az ösztradiol vagy a placebo szedéstől- csaknem megegyező mértékű: 0,0100 mm, illetve 0,0088 mm volt. Egyik menopauzális csoportban sem volt jelentős különbség a coronariák calcium-tartalmában, a stenosisokban, a plakkok megjelenésében.
Dr. Karim (University of Southern California) és munkatársai az újabb analízis során az ELITE vizsgálatban résztvevők artériáinak falában a lipidek echogenitását vizsgálta: kvalitatív méréseket végzett nagy feloldású ultrahanggal a gray-scale-median (GSM) segítségével. A magasabb GSM a kalciumban és fibrózus szövetekben gazdagabb plakkot, az alacsonyabb GSM inkább lipidlerakódást jelzett. Az átlagosan 5 évnyi megfigyelés során 6 havonként végeztek vizsgálatokat.
Az ismételt analízis során kiderült, hogy az ösztradiol adagolás lényegesen megváltoztatja a GSM évenkénti vastagodását a korai és a késői menopauzában lévő nők csoportjában (P interakcióban = 0,006). A GSM évenkénti romlása a korai posztmenopauzában lévő asszonyokon ösztradiol adagolás mellett 0,30 volt, míg a placebo csoportban ez az érték évenként 1,41-nek adódott (P<0,0001), ami azt jelenti, hogy a placebo csoportban lényegesen több arteriosclerosis jelentkezett. A késői posztmenopauzális csoportban lévő asszonyoknál nem volt jelentős különbség az ösztradiol kezelésben részesült, illetve a placebót kapott asszonyok között (P=0,37). Dr. Karim kijelentette, hogy „az eredmények szerint a klinikusok nyugodtan felírhatnak ösztradiol kezelést a 6 évnél nem régebben indult menopauzában lévő asszonyoknak, amennyiben ennek nincs valamilyen kontraindikációja. Ezzel bizonyos mértékig megakadályozható a lipidek érbeli felhalmozódása, ami az arteriosclerosis progressziójának előfeltétele.” Szintén megfigyelték, hogy a szérum ösztradiol-szintek és a GSM progresszió mértéke erősebb összefüggést mutat a korai posztmenopauzában lévő, mint a késői posztmenopauzában lévő asszonyoknál.
Dr. Nieca Goldberg (New York University) igen fontosnak tartja, hogy a vizsgálat felhívta a figyelmet arra, hogy a hormonterápia alkalmazása 10 évnél régebbi menopauza esetén nem csökkenti az erek állapotának romlását, de hangsúlyozta, hogy a szívbetegségek progressziójának megelőzésére nem adunk ösztradiolt. Hormonterápiát az eddigi indikációk alapján a menopauzális tünetek enyhítésére alkalmazunk.
Források:
2. Epi/Lifestyle 2020: Abstract MP09. Presented March 3, 2020.
