Nem fertőző uveitis kezelése adalimumabbal
A rheumatoid arthritis biológiai kezelésében használt adalimumab megköti a tumor nekrózis alfát. Két randomizált tanulmány eredményei szerint ezzel a nem fertőző uveitis progresszióját is késleltetni lehet.
A szem középső burkának nem fertőző gyulladása izoláltan, vagy különböző szindrómák részeként (például Behcet-szindróma) léphet fel. Évente 100000 emberből 17-52-nél fordul elő, vagyis meglehetősen ritka. Mivel azonban a betegség gyakran nagy dózisú szteroid-kezeléssel sem állítható meg, a vakság 10-15 százalékáért felelős.
A nem fertőző uveitis egy immunológiai rendellenesség, aminél mint a reumás vagy más autoimmun betegségeknél a tumor nekrózis faktor (TNF) alfa központi szerepet játszik. Ez vezetett a biológiai kezelések kereséséhez, melyekben az adalimumab jó eredményeket ért el.
A VISUAL I és II nevű tanulmányban 450 beteg vett részt, akiknél a prednisolon kezelés (10-60 mg/nap) ellenére az uveitis tovább romlott. A pácienseket random módon kezelték adalimumabbal (80 mg kezdő dózis, majd 40 mg kéthetente), illetve placebóval. A betegek a kezelések elején kaptak még egy „szteroid-löketet”. A vizsgálatok során arra kerestek választ, hogy az adalimumab helyettesítheti-e a szteroid-kezelést.
A tanulmányok elsődleges végpontja az az időpont volt, amikor a kezelés először sikertelennek bizonyult. Azaz, legalább az egyik szemet érintően előfordult egy, vagy több, a következő tünetek közül: az elülső csarnok sejtek növekedése, homályos látás, új chorioretinális vagy érrendszeri elváltozások, illetve a látásélesség csökkenése.
A VISUAL I tanulmány eredményeit Glenn Jaffe és kollégái (Duke University School of Medicine, Durham, Észak-Karolina) ismertették. Az adalimumab kezelés hatására az első végpont elérése 13-ról 24 hétre változott. A VISUAL II eredményeit Quan Dong Nguyen és kollégái (University of Nebraska, Omaha) publikálták. Az első végpont elérésének ideje 4,8 hónapról 10,2 hónapra tolódott ki. A vizsgálatok végén az adalimumabbal kezelt betegek kevesebb, mint fele érte el a végpontot.
Az adalimumab leggyakoribb mellékhatásai az injekció beadásának helyén fellépő reakciók, illetve nasopharyngitis és egyéb fertőzések, valamint felső légúti-, fej-, és ízületi fájdalmak voltak. A VISUAL I tanulmányban két rákos megbetegedés, és egy tuberkulózis fordult elő. A szer azonban mindkét tanulmányban hatásosnak bizonyult, ezért a kutatók bíznak benne, hogy a jövőben szteroidok nélkül is sikeresen kezelhetik ezzel a betegeket.
Forrás: aerzteblatt.de