Nem mindegy, melyik napszakban megyünk orvoshoz
Egyes adatok szerint az orvosok a munkanap végén ritkábban javasolják betegeiknek a rutin rákszűréseken való részvételt. Pedig a korai felismerés jelentősen befolyásolja a daganatos beteg gyógyulási esélyeit.
Az USA-ban a daganatos és a keringési betegségek a vezető halálokok, 2017-ben 100.000 amerikai állampolgárból 165-en szívbetegségben 152-en rákban haltak meg. A halálozási okok sorában ezeket követően a balesetek, az alsó légúti problémák, a stroke, az Alzheimer-kór és a diabetes következik. Unos untalan ismételt tény, hogy a daganatok korai felismerése és ennek következtében a korábban megkezdett kezelése lényegesen kedvezőbb eredményekkel járna, ennek ellenére a felnőttek kb. 36%-a nem vesz részt kolorektális szűrésen , a nők legalább 28%-a pedig sosem megy el emlőrák-szűrésre.
Esther Y. Hsiang (Johns Hopkins University School of Medicine,Baltimore, Maryland) és munkatársai azon betegek elektronikusan rendelkezésre álló adatait vizsgálták, akik a US Preventive Task Forces előírásai szerinti emlő- vagy kolorektális szűréseken estek át. A University of Pennsylvania Health System keretein belül működő 33 elsődleges ellátást végző praxis adatai alapján úgy találták, hogy a munkanap elején gyakrabban írták elő az orvosok az emlő- vagy kolorektális szűrésen való részvételt. Az arány délelőtt növekedett egészen ebédidőig, majd du. 5 órára a legmélyebb pontra süllyedt – írják a szerzők a JAMA Network Openben online megjelent cikkükben. A 19.254 mammográfiára küldött beteg anyagából látszott, hogy reggel 8-kor az arra alkalmas betegek 63,7%-át, délelőtt 11-kor 48,7%-át, délben 56,2%-át, délután 5-kor 47,8%-át utalták erre a vizsgálatra. A 33.469 beteg kolorektális szűrésre való beutalása hasonló volt: reggel 8-kor 36,5%-ukat, 11-kor már csak 31,3%-ukat, délben 34,4%-ukat, délután 5-kor már csak 23,4%-ukat küldtek szűrésre. A kolorektális szűrésre utalás arányai minden arra alkalmas szűrővizsgálat típus (kolonoszkópia, szigmoidoszkópia, széklet immunkémia, széklet okkult vér, széklet DNS) tekintetében hasonlóan alakultak: reggel 8-kor 28,0%-os, délután 5-kor már csak 17,8%-os volt a beutalási arány. A jelenséget azzal magyarázzák, hogy az orvosok feltehetően elfáradnak a betegek folyamatos meggyőzésében, és a gyakorta ismételt magyarázatokban.
Jeffrey A. Linder (Northwestern University, Evanston, Illinois) és munkatársai egy felkért hozzászólásban elmondták, hogy a fáradtság számos tevékenység során hoz eltérő napszaki eredményeket: pl. az autókereskedők a munkanap előre haladtával egyre inkább a drágább – és valószínűleg fölösleges – kiegészítőket és funkciókat kínálják a vevőknek, a szupermarketekben a napközbeni döntésekbe való belefáradás miatt estefelé egyre jobban fogynak a cukros, egészségtelen élelmiszerek. Az orvoslásban a döntési képesség csökkenése miatt délután-este egyre több antibiotikumot rendelnek légúti fertőzésekre, gyakrabban rendelnek akár opiátot is egy egyszerű derékfájásra, kevesebb influenza elleni védőoltást adnak be és ritkábban mosnak kezet(!).
Dr. Lindsey M. Philpot (Mayo Clinic, Rochester, Minnesota) elmondta, hogy a Mayo Klinikán kisérletképpen azzal próbálkoznak, hogy a beteget egy nővér vagy más egészségügyi szakember mindenre kiterjedően, de legkiváltképp a szűrővizsgálatokról tájékoztassa, még mielőtt belépne az orvosi szobába, ezt a gyakorlatot „a tervezett vizit előtti triage”-nak nevezik.
A Pennsylvania Egyetemen „Nudge Unit”(noszogató egység) létrehozásával próbálkoznak, hisz szerintük kis változtatásokkal is komoly eredményeket lehet elérni. Ennek keretében a betegeket például arra ösztönzik, hogy inkább generikus gyógyszereket használjanak a jóval drágább innovatívok helyett.
Forrás:
