Ritka, de végzetes májbetegség ellen is véd a gyakori kávéivás
A máj autoimmun betegségei közül a primer szklerotizáló kolangitisz ellen véd, a primer biliáris cirrózis ellen viszont nem véd a sok kávé a Mayo Klinika vizsgálati eredményei szerint.
A primer szklerotizáló kolangitisz – az angol elnevezés betűszavával világszerte PSC-ként emlegetik – autoimmun betegség. Már gyermekkorban kezdődhet, de legtöbbször 20–30 éves életkorban jelenik meg, és férfiakban kétszerte gyakoribb. A kórfolyamat mind a májon belüli, mind a májon kívüli epeutakban gyulladást okoz, mely végül elzáródással jár, májcirrózishoz vezet, ezért a beteg életben tartásához májátültetésre lehet szükség.
A Mayo Klinika kutatói évek óta foglalkoznak ezzel a kórképpel. Craig Lammert és munkacsoportja a PSC diagnózissal kezelt betegek részletes, életviteli fölmérését végezte el. A szakintézet nyilvántartásában 619 PSC-beteg szerepel, és kiemelték a kórlapok közül a primer biliáris cirrózis (PBC) – 724 beteg – anyagát is. A PBC szintén autoimmun betegség, és májzsugorhoz vezet, de az autoantigének mások, és eltérőek a kísérő betegségek is, mint például a fekélyes vastagbélgyulladás.
Az a kockázat, hogy valakinek a szervezetében PSC alakuljon ki, a kutatók szerint csaknem a felére csökken, ha az illető rendszeresen iszik kávét, azokhoz képest, aki soha nem kávéznak. Azoknak a kórkép okozta halálozása, akik napi 2-3 csésze kávét fogyasztottak, férfiak esetében 10%-kal, nők esetében 13%-kal volt kisebb. Az is igazolódott, hogy a kávézók hepatocelluláris karcinómája ugyancsak javult a kávét soha nem fogyasztókkal összehasonlítva.
Lammert professzor hangsúlyozza, hogy egyértelműen bizonyítható a kávé kedvező hatása a májbetegségben, de a hatás módja egyelőre egyáltalán nem tisztázott. A munkacsoport ezért további vizsgálatokat végzett a Mayo Klinika betegein. A 619 PSC- és a 724 PBC-beteg adatait 652 egészséges májú kontrollszemély eredményeivel hasonlították össze.
A biliáris cirrózisban szenvedő betegek és a kontrollszemélyek 77%-a volt most is kávéivó, míg a PSC-csoport tagjainak csak a 67%-a, ami szignifikánsan kevesebb (p <0,05). A PSC-betegek 24%-a nem ivott soha kávét, míg a PBC-csoportba és a kontrollcsoportba tartozók 16%-a volt csupán ilyen, ami ugyancsak szignifikáns különbség (p <0,05).
A havonta átlagosan elfogyasztott kávék száma hasonlóképpen kisebb volt a PSC diagnózisú csoportban (47), míg a kontroll- és a PBC-csoport tagjai havonta átlagosan 67 csésze kávét ittak (p <0,05). A kutatók többváltozós elemzést is végeztek, figyelembe véve a csoportok tagjainak életkorát, nemét, dohányzási szokásait is, de a csoportok közti különbség így is szignifikáns maradt (p <0,05).
„Ez azt igazolja, hogy a kávé potenciálisan módosítható, dózisfüggő védő faktor, mely csökkenti a PSC kockázatát, de nem befolyásolja a PBC-re való hajlamot. A betegségek között számos genetikai, klinikai és biológiai eltérés található” – mondotta Lammert professzor.
A Mayo Klinika munkacsoportja vizsgálatának eredményeit a Digestive Disease Week konferencián ismertették. A vita során a résztvevők egyetértettek abban, hogy további, longitudinális megfigyelésekre van szükség a kórképek progressziójának és a kávézás hatásának dokumentálására.
