Sebészeti krízishelyzetben az írott, standard teendő-lista növeli a beteg biztonságát
Ha az orvosok, a nővérek és a műtéti személyzet más tagjai egy írott, biztonsági lista alapján tevékenykednek akkor, ha megáll a beteg a szíve, súlyos allergiás reakciója van, erősen vérzik, rendszertelenné válik a szívműködése vagy más veszélyhelyzet áll elő, akkor majdnem 75%-kal kisebb az esélye, hogy elmulasztanak egy döntően fontos klinikai beavatkozást – ezt mutatta ki egy új vizsgálat, amelyet részben az USA egészségügyi minisztériuma finanszírozott.
Bár a teendő-lista használata hamar standard eljárássá vált a sebészeti ellátásban, azt alig vizsgálták, hogy milyen hatása van sebészeti krízishelyzet esetén – írták a New England Journal of Medicine január 17-i számában.
„Azt tudtuk, hogy a listák a rutin sebészeti eljárások során fokozzák a biztonságot” – mondta dr. Carolyn M. Clancy, az Agency for Healthcare Research and Quality igazgatója. „Most már egyértelmű bizonyítékunk van arra is, hogy a listák sebészeti vészhelyzetekben is lehetővé teszik, hogy a műtéti team jobb eredménnyel dolgozzon.”
A sebészeti krízishelyzetek igen nagy kockázatú események, amelyek életveszélyesek lehetnek, ha a beteget nem megfelelően látják el. Mint a vizsgálat szerzői megjegyezték, az, hogy az egyes kórházakban nagyon különböző a sebészeti halálozások aránya, elsősorban annak tudható be, hogy nem mindenütt sikerül megmenteni azokat a betegeket, akikben életveszélyes szövődmények lépnek fel.
A mostani randomizált, kontrollált vizsgálatban három bostoni kórház – egy oktatókórház és két közösségi kórház – 17 sebészeti teamje vett részt. A kutatók számos sebészeti krízishelyzetet szimuláltak, és felmérték, hogy az egyes teamek milyen szorosan követik a megfelelő életmentő lépéseket.
A szimulált krízisek felében a sebészeti teameknek rendelkezésére bocsátottak egy bizonyítékokon alapuló, írott teendő-listát. A krízisek másik felében a teamek csak az emlékezetükre tudtak hagyatkozni. A teendő-lista birtokában a teamek majdnem 75%-kal csökkentették az esélyét annak, hogy elmulasztanak egy életmentő lépést, például azt, hogy kóros szívritmus esetén 1 percen belül segítséget hívjanak.
A szimulált sebészeti krízishelyzetek közé tartozott a légembólia, a súlyos allergiás reakció, a vérzés során fellépő kóros szívritmus és a vérnyomás ismeretlen okú, hirtelen, nagyfokú csökkenése.
Minden sebészeti team aneszteziológus személyzetből, műtősnőkből, sebészeti technológusokból és egy sebészből állt.
„Mi, sebészek, évtizedekig azt hittük, hogy a sebészeti krízishelyzetek túlságosan komplexek ahhoz, hogy hasznát vehetnénk az egyszerű teendő-listáknak. Ez a vizsgálat kimutatta, hogy feltevésünk téves volt” – mondta dr. Atul Gawande, a közlemény szenior szerzője, a Harvard Egyetem közegészségügyi karának professzora. „Négy évvel ezelőtt kimutattuk, hogy ha a műtét előtt a team végrehajtja egy rutin teendő-lista pontjait, ezzel jelentősen csökkentik a nagyobb szövődmények valószínűségét. Ez az új kutatás azt igazolta, hogy nagymértékben nő a biztonság sebészeti krízishelyzetekben is, ha egy gondosan megtervezett listát használnak.”
A vizsgálatban résztvevő kórházi dolgozók szerint a listákat könnyű volt használni és ezeknek köszönhetően felkészültebbeknek érezték magukat; szívesen alkalmaznának ilyen listákat a valódi sebészeti vészhelyzetekben is. Emellett 97%-uk azt mondta, hogy szeretné, ha listákat használnának akkor, amikor őket magukat műtik meg.
A listák alkalmazását a nagy kockázatú iparágaktól (pl. repülés, atomenergia) tanulták el a kórházak – ezekben az iparágakban a listákat szintén szimulációkkal próbálták ki, és kiderült, hogy váratlan veszélyek esetén javítja a dolgozók teljesítményét.
Forrás: Science Daily
