Sokat ülni egészségtelen!
Kanadai kutatók szerint önmagában a napi sok órai ülés is hozzájárul a halálozáshoz, a rosszindulatú daganatok keletkezéséhez, a szív- és érbetegségek kialakulásához, még akkor is, ha a sok ülés mellett olykor testmozgást is végzünk.
Gondoljuk végig: reggel fölkelünk, leülünk reggelizni, majd ülő testhelyzetben, valamilyen közlekedési eszközzel eljutunk a munkahelyünkre, ott is legtöbben valamilyen gép, legtöbbször számítógép előtt rostokolunk órákon keresztül; majd a munka befejeztével ülve hazajutunk, leülünk a vacsorához, végül a tévé előtt üldögélve zárjuk a napot, és másnap kezdjük ugyanazt elölről.
Ha bármelyikünk kiszámolná, hogy egy átlagos napján mennyi időt tölt ülve, ugyancsak meglepődne. Kanadai kutatók a Torontói Egyetemen azt vizsgálták, hogy van-e valamilyen összefüggés az ülő testhelyzetben töltött idő és a súlyos betegségek előfordulása, kockázata, mortalitása között. Tanulmányuk végén, amit az Annals of Internal Medicine közölt január 20-án, leírják, hogy az általuk végzett metaanalízisben fölhasznált vizsgálatok között jelentős különbségek vannak, és az időtartamok, a testmozgás mértéke sem feltétlenül azonosak.
Aviroop Biswas és munkatársai 2014 augusztusában valamennyi angol nyelvű tudományos adatbázisból kiemelték a kérdéssel kapcsolatos dolgozatokat. A kutatók 47 megfelelően értékelhető és a témát érintő tanulmányt találtak. Metaanalízist végeztek kardiovaszkuláris betegségek és cukorbaj tárgykörében (14 cikk), a rosszindulatú daganatokkal kapcsolatban (14 cikk) és az összhalálozást vizsgálva (13 cikk).
Három tanulmányt kivéve valamennyi dolgozat prospektív elemzésről számolt be, és az ülés időtartamát egy cikken kívül mindenütt a résztvevők mérték. Aviroop Biswas és csapata az ülő életmód egészségtelen voltát azzal magyarázzák, hogy „Ha állunk, testünk sok izma keményen dolgozik, hogy függőlegesen maradjunk. Ha sokáig ülünk, anyagcserénk sem olyan funkcionális, és az inaktivitás egész sor negatív hatással jár.”
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 3,2 millió ember hal meg azért, mert nem elég aktív, és ezért a fizikai inaktivitást a WHO a világméretű halálozás okai között a negyedik helyre sorolja. Biswas és munkacsoportja tanulmánya szerint túlságosan hosszú üldögélésnek napi 8–12 óra vagy még több számít. Ilyen értelemben bármilyen, ülő helyzetben végzett munka is ülés, tehát az autóvezetés, a tévénézés és a számítógép használata is az. Ezeknek az együttes időtartama ne legyen hosszabb, mint 4-5 óra naponta – ahogy azt a Kanadai Munkaügyi Iroda javaslata tartalmazza.
A legnagyobb egészségügyi veszélyt a folyamatos ülés jelenti. Ha ez meghaladja a napi 8 órát, a 2-es típusú cukorbetegség kockázata 90%-kal megemelkedik. A rákkutatással foglalkozó dolgozatok szerint a sok ülés szignifikánsan növeli a vastagbél, az emlő, a méh és a petefészek rosszindulatú daganatának veszélyét is. Ugyanakkor egy tanulmány szerint, ha valaki 8 óránál kevesebbet tölt ülő helyzetben naponta, 14%-kal ritkábban szállítják kórházba elkerülhető felvételre.
A kanadai kutatók az ülés csökkentésére adnak néhány tanácsot. Minden félórai ülést szakítsunk meg 1–3 perces szünettel, amikor állunk vagy sétálunk. Már álló helyzetben kétszer annyi kalóriát égetünk el, mint ülve. Tévénézés közben is fölállhatunk, csinálhatunk valamit. Az is jó, ha naponta fokozatosan csökkentjük 15–20 perccel az ülés idejét, míg végül 12 órából 2-3 órával kevesebbet ülünk.
