Szívritmus-szabályozó (pacemaker)
Ha állandóan vagy időnként kórosan lassú vagy szabálytalan a szívműködés, ha az EKG bizonyos kóros eltéréseket mutat, az egyszerű műtéttel beültethető elektromos szívritmus-szabályozó (pacemaker, ejtsd: pészméker) segít megelőzni a tüneteket, rosszulléteket, akár a hirtelen szívhalált. Magyarországon évente több ezer beteg kap szívritmus-szabályozót.
A készülék működése, beültetése
A pacemaker a szív saját ingerképző és ingerületvezető rendszerének működési zavarait küszöböli ki. A készüléket kisebb műtéttel ültetik be a mellkas bőre alá. A szövetbarát tokban lévő, sok évig működő elem akkor ad le impulzust, ha a vénákon keresztül a szív üregeibe vezetett elektródok bizonyos időn belül nem érzékelnek szív-összehúzódást. Van olyan pacemaker, amelyik érzékeli a beteg fizikai igénybevételének változásait, és nagyobb terheléskor gyakrabban ad le impulzusokat, hogy a szív kielégítse az izmok fokozott oxigénigényét.
Az együregű pacemakerek csak egy pitvar vagy egy kamra működését érzékelik és szabályozzák közvetlenül, a gyakrabban használt kétüregű ritmusszabályozóknak pitvari és kamrai csatlakozásuk is van, a háromüregű (ún. reszinkronizációs) pacemakerek pedig egy pitvarral és a két kamrával állnak közvetlen kapcsolatban.
A pacemakert rendszeresen ellenőrizni kell, és időnként szükség lehet a készülék átprogramozására vagy az elem cseréjére, ami rendszerint egészen egyszerű műtéti beavatkozás. A „távellenőrzés”, amely megkíméli a beteget az utazástól, hazánkban még nem terjedt el.
Kinek van szüksége pacemakerre?
Ha az állandósult lassú szívverés tüneteket – pl. fáradtságérzést, gyengeséget, légszomjat, szédülést, esetleg olykor eszméletvesztést – okoz, feltétlenül indokolt a szívritmus-szabályozó beültetése. Az időszakosan lelassuló szívritmus is elegendő ok a mesterséges ritmusszabályozásra, amennyiben igazolhatóan együtt jár a felsorolt tünetekkel vagy azok egy részével. Annak bizonyítására, hogy a tünetek a lassú szívritmus következményei, esetleg folyamatosan működő vagy házilag aktiválható eseményrögzítővel kell ellátni a beteget.
Szintén meg kell fontolni a ritmusszabályozó beültetését, ha a betegnek időnként hosszabb ideig (>6 mp) kihagy a szívverése. Más, gyakori vagy ritka szívritmuszavarokat is lehet pacemaker beültetésével kezelni. Ha a fő cél az életet közvetlenül veszélyeztető kamraremegés (kamrafibrilláció) elhárítása, ez pacemakerhez hasonló elektromos berendezés, ún. kardioverter defibrillátor (ICD) behelyezésével történhet.
Mire figyeljen a pacemakeres beteg?
A pacemakerrel élő betegek a műtéti seb begyógyulása után általában nyugodtan végezhetnek minden olyan tevékenységet, amit a kardiológiai alapbetegségük megenged. Alkalmasak lehetnek ipari, mezőgazdasági, irodai vagy háztartási munkára, élhetnek nemi életet, vezethetnek autót, utazhatnak bármilyen közlekedési eszközön, és sportolhatnak is. Nem befolyásolja a pacemaker működését a tévé, számítógép, mosógép, porszívó. Mikrohullámú sütőt is használhat a beteg, ha a működtetése közben nem áll elé. Mobiltelefon, hajszárító, villanyborotva, forrasztópáka ne kerüljön a pacemaker közvetlen közelébe. Karnyújtásnyinál nagyobb távolságban nem veszélyes az elektromos fúrógép, fűnyíró, hangszóró, elektromos melegítő.
Az autót használó pacemakeres betegnek sosem szabad működő motor fölé hajolnia. A hagyományos pacemakerrel élő betegeknek el kell kerülniük a repülőtereken, védett épületek bejáratánál elhelyezett fémdetektorokat, és nem szabad mágnesesrezonancia-vizsgálatot (MRI) végezni rajtuk, mert az erős elektromágneses tér megzavarja a berendezés működését. Az utóbbi időben kifejlesztettek ún. MRI-kompatibilis pacemakereket is.
A ritmusszabályozóval élő beteg mindig tartson magánál egy kártyát, amelyről leolvasható a beültetett berendezés típusa, a beültetés időpontja, a kezelőorv