hirdetés

Sztatinok és romló oltási hatékonyság

A sztatinkezelés csökkenti az influenzavakcinációra adott immunválaszt és az oltás hatékonyságát az idősek akut respiratórikus megbetegedésének megelőzésében.

hirdetés

Három héttel az oltás beadása után mérve szignifikánsan kevesebb az influenza elleni oltás hatására termelődő antitestek mennyisége a hosszú távú sztatinkezelésben részesülők szervezetében, írják Steven Black és munkatársai (Influence of Statins on Influenza Vaccine Response in Elderly Individuals; Journal of Infectious Diseases). Az immunválasz-csökkentő hatás azon páciensek esetében volt a legkifejezettebb, akik szintetikus sztatinkezelésben részesültek, de a természetes eredetű (fermentációval előállított) sztatinkészítmények esetében is szignifikáns volt. A kutatók a 2009–2010-es és 2010–2011-es influenza-szezon során végzett klinikai vizsgálatok eredményeit elemezték, amiben négy ország közel 7000, 65 évesnél idősebb betege vett részt; az eredeti vizsgálatokat és az új, obszervációs tanulmányt egyaránt a Novartis Vaccines finanszírozta. Mint nyilatkozatában Steven Black elmondta, nyilvánvaló, hogy a sztatinok befolyásolják az influenzavakcinációra adott választ, és úgy tűnik, hogy ennek eredményeképpen csökken az oltás hatékonysága.

Tanulmányukban a kutatók kiemelik: az influenzavakcináció főleg az idősebbeket célozza, mivel esetükben nagy a betegség következtében kialakuló szövődmények és mortalitás kockázata. A sztatinokat szintén főleg az idősebb populációban használják, azonban a sztatinnal kezelt idősebbek körében a vakcináció után 3 héttel mérve az oltás A(H1N1), A(H3N2) és B törzsei ellenes ellenanyagtiterek 38, 67 és 38 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint a sztatinkezelésben nem részesülők esetében. A sztatinok immunválasz-csökkentő hatása az adjuvánsmentes és az adjuvánst tartalmazó vakcinák esetében egyaránt érvényesült. Amennyiben az eredményeket igazolják, annak jelentős következményei lesznek a klinikai vizsgálatok tervezésére és a vakcinációval kapcsolatos ajánlásokra.

A másik tanulmány szerzői – Saad B. Omer és munkatársai – azt vizsgálták meg, hogy milyen hatása van a sztatinkezelésnek az influenzavakcináció súlyos respiratórikus betegségeket megelőző hatására. A kutatók 9 influenza-szezon (2002 és 2011 között) információit elemezték retrospektíve: megnézték közel 140.000 ember influenzavakcinációval, sztatin-felírással és akut légzőszervi betegségekkel kapcsolatos adatait az USA Georgia államának egészségügyi ellátóinak adatbázisaiban. Az eredmények szerint a sztatinkezelésben részesülők esetében csökkent az influenzavakcináció súlyos légzőszervi betegségek megelőzésével kapcsolatos hatékonysága (sztatinkezelésben részesülők esetében 14,1% volt a vakcina hatékonysága, míg sztatinkezelésben nem részesülők körében 22,9%), különösen akkor, amikor az influenza sok embert megbetegített az államban (széles körű víruscirkuláció esetén sztatinkezelésben részesülők esetében 12,6% volt a vakcina hatékonysága, míg sztatinkezelésben nem részesülők körében 26,2%). A szerzők azt is megjegyzik, hogy a végső következtetés levonása érdekében további vizsgálatok szükségesek, amelyekben olyan betegek adatait hasonlítják össze, akiknél laborvizsgálat bizonyítja az influenzafertőzést.

A két tanulmányhoz társuló szerkesztőségi közleményben (Influenza Vaccination of Patients Receiving Statins: Where Do We Go From Here?) Robert L. Atmar és Wendy A. Keitel többek között megjegyzik, hogy sok fejtörésre ad alkalmat az az eredmény, miszerint különbség van a szintetikus és fermentációval előállított sztatinok immunválaszt csökkentő hatása között. Egy lehetséges magyarázat az lehet, teszik hozzá, hogy a szintetikus sztatinok erősebben blokkolják a HMG-CoA reduktáz működését, ezáltal számos intracelluláris folyamatban gátolják a molekuláris kapcsolóként funkcionáló jelátvivő fehérjék izoprenilációját (Patrizia Gazzerro és munkatársai: Pharmacological Actions of Statins: A Critical Appraisal in the Management of Cancer; Pharmacological Reviews).

Mindazonáltal, teszik hozzá a kommentár szerzői, biológiailag érthető a sztatinok immunválaszt csökkentő hatását kimutató eredmény, mivel eddig is ismert volt, hogy a sztatinok immunmodulátoros hatással rendelkeznek, azonban ha igazolást nyer, azt is fontos lesz kideríteni, hogy pontosan milyen mechanizmussal, hiszen pl. az USA-ban a 65 évnél idősebbek több mint 40 százaléka részesül hosszú távú sztatinkezelésben. Fontos lesz továbbá a sztatinok egyéb oltások hatékonyságára kifejtett hatásának vizsgálata is, valamint annak kiderítése, hogy az érvényesül-e alternatív oltási stratégiák esetében is.

Dr. K. A.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.