Tapasztalatok Paxloviddal
Bár nagy reményket fűztek hozzá, a Paxlovid mégsem panacea.
Számos COVID-19 elleni oltásban és emlékeztető oltásban részesült amerikai idősebb ember (ismert társbetegségekkel vagy anélkül), orvos vagy kutató, vagy valamilyen híresség számolt be a Paxlovid rebound hatásról. Állítólag mindegyik kiválóan beoltva és serkentve. A többi között Biden elnök és Dr. Anthony Fauci (a National Institute of Allergy and Infectious Diseases elnöke, Biden elnök egészségügyi főtanácsadója), aki ráadásul -az FDA jelenlegi ajánlásaival szembe menve- egy második Paxlovid-kúrát is megpróbált ("Csináld úgy, ahogy mondom, ne úgy, ahogy teszem?").
A betegség csillapítására javallt, de jelentős rebound eseményekkel járó szerrel kapcsolatban azonban furcsa módon eddig az orvostársadalom nyilvánosan csak azt az egy kérdést tette fel, hogy azt kell-e az ajánlott 5 napnál tovább szedni.
A jelentések szerint a COVID-rebound esetek a tünetekből való felépülés után következnek be, a tünetek kiújulásával és a korábbi negatív vírusantigénteszt utáni ismételten pozitív vírusantigénteszt eredménnyel.
A szer rebound hatása egyáltalán nem szerepel a Pfizer - Paxlovid sürgősségi felhasználási engedélyének alapjául szolgáló - EPIC-HR (Evaluation of Protease Inhibition for COVID-19 in High-Risk Patients) klinikai vizsgálat kezdeti eredményeiben. A vizsgálatot követő elemzés szerint mind a kezelési, mind a placebo csoportban a résztvevők 1-2%-a tapasztalt rebound hatást - az egyik FDA szóvivő ezt úgy kommentálta, hogy „jelenleg nem világos, hogy ez a [visszapattanás] összefüggésben áll-e a gyógyszeres kezelés." Ezt a vizsgálatot az Omicron variáns megjelenése előtt végezték, és egyetlen résztvevő sem volt beoltotva.
Az EPIC-HR 6,32%-os abszolút kockázatcsökkenést mutatott be a COVID-19-hez kapcsolódó kórházi kezelés vagy halálozás incidenciájában a 28. napra a Paxlovid vs. placebo csoportban. A jelentések azonban a kórházi kezelések/halálozások 89,1%-os "relatív kockázat csökkenésről" számoltak be a csoportok között, ami valójában 0,89. (És ne felejtsük el, hogy ezt a kockázatcsökkentés – legyen az abszolút vagy relatív – mellett továbbra figyelembe kell venni a kezeléssel kapcsolatos egyéb kockázatokat és/vagy előnyöket.)
A Paxlovid a számos ellenjavallat ellenére viszonylag biztonságosnak tűnik, és idősebbek vagy azok számára javallt, akik a súlyos COVID-betegség egy vagy több súlyos kockázati tényezőjével rendelkeznek. Egy közelmúltban készült retrospektív (jelenleg lektorálás alatt lévő) preprint tanulmány több mint 13.000 emberről számol be, akiknél a két legnépszerűbb amerikai antivirális szer (köztük a Paxlovid) valamelyikének szedése után COVID-rebound jelentkezett, és arra a következtetésre jutott, hogy az életkor nem jelentős kockázati tényezője az antivirális terápia után kialakuló COVID-reboundnak. poszt után. – vírusellenes terápia – COVID-visszapattanás. De úgy tűnik, hogy nem értékelték kellőképpen a jelenséget az idősebb (vagy nagyon idős) egyéneknél, szemben azokkal, akiknek már korábban is voltak betegségei. Nyilvánvaló, hogy jellemzően magas korreláció van a COVID-betegség időtartama és a már meglévő alapbetegségek között.
A tanulmány azonban igen fontos, mert elsőként számol be az elsők között áll a vírusellenes szerek szedése utáni COVID-reboundról, és emellett a résztvevők oltási állapotát is megvizsgálta. Annak ellenére, hogy azt találták, hogy az EHR által dokumentált vakcinálási arány a rebound effektust tapasztaló betegek esetén magasabb volt, mint azoknál, akiknél nem tapasztaltak rebound hatást, a szerzők arról számolnak be, hogy a különbségek nem értek el a statisztikai szignifikancia küszöbértékét.
Ennek ellenére következtetésükben leszögezik: "Tanulmányunk azt mutatta, hogy a vakcinálási arány magasabb volt azoknál a betegeknél, akiknél COVID-19 rebound alakult ki, mint azoknál, akiknél ez nem jelentkezett, ami arra utal, hogy az oltás nem járult hozzá a COVID-19 reboundhoz." ez kétségtelenül furcsa következtetésnek tűnik.
A Paxlovid (más néven NM/R) és a molnupiravir Omicron alatti hongkongi alkalmazásáról szóló preprint közlemény szerint az NM/R használata a halálozás 75%-os, a kórházi kezelés 31%-os relatív kockázatcsökkenését eredményezi a placebóval szemben. Ha az eredmény megismételhető, akkor ez az NM/R Omicron elleni használatával kapcsolatos kockázatok szignifikáns csökkenésére utal. Nem meglepő, tekintve, hogy az Omicron esetében a betegség súlyossága általában csökkent. Ez azonban azt sugallja, hogy fokozatosan csökkenhet a vírusellenes használata, különösen, ha a betegeknél egyéb kockázati megfontolások is fennállnak.
Egy május 23-án, preprint formában közzétett estismertetés 10 korai Paxlovid rebound esetről számolt be (az egyikük egy harvardi virológuskutató volt). Mind a 10 eset két családon belül fordult elő, ami azt sugallja, hogy az ilyen kezelések után nem ritka a rebound.
Hay és munkatársai egy másik preprint retrospektív tanulmányban az NBA (National Basketball Association) személyzete (játékosok, edzők, egyéb résztvevők) körében gyűjtött adatokat olyan személyekről, akik megfertőződtek a SARS-CoV-2 delta és Omicron változataival és nem kaptak Paxlovid/ NM/R. Ebben a vizsgálatban a rebound (a PCR ciklus küszöbértéke, PCT mérés alapján) körülbelül 0,7%-ban fordult elő. Ugyanebből a kohorszból választott 1000 olyan Omicron fertőzésen átesett és Paxlovid kezelésben nem részesült beteg (1000 beteg) még nem publikált vizsgálata nem mutatott ki rebound esetet.
Érdekes módon ebben a megfelelően átoltott csoportban a COVID-rebound esetek gyakoribbak voltak az emlékeztető oltásban részesült egyéneknél (6,48%), míg a két oltást felvetteknél 0,923%-ban, a be nem oltottaknál 1,24%-ban fordultak elő. Az oltás csökkentette a fertőzések arányát a vizsgálati kohorszban, de az Omicron BA.1 variánssal fertőzöttek közül a booster oltásban részesültek a PTC mérések alapján általában hosszabb ideig maradtak fertőzőképesek, mint azok, akiket csak kétszer oltottak.
Amint már említettük, a Pfizer jelezte, hogy a kezdeti klinikai vizsgálatok során Paxlovidot szedő betegek mindössze 1–2%-ánál volt ismét pozitív a COVID-teszt nem sokkal a szer adagolásának befejezése után. A Pfizer nem közölt adatokat a beoltott résztvevőkkel végzett későbbi kísérletekről.
A szakértők azonban attól tartanak, hogy a rebound akár sokkal magasabb is lehet, mint az optimista, Omicron megjelenése előtti becslés, és hogy a vírusellenes szerek valóban hozzájárulhatnak ehhez, talán azáltal, hogy túl korán elnyomják a betegek immunrendszerét. Azt sem tudjuk még, hogy megnő-e a long-COVID-betegség kialakulásának kockázata, ha a COVID-betegség hosszabb ideig tart. Sok orvos bevallja, bizonytalanok abban, mit ajánljon a betegének, vagy önmaga mit tegyen, ha megfertőződik.
