Terhesség alatti lítium expozíció hatása a magzatra
Az anya terhesség alatti lítium szedése, különösen ha az a terhesség első három hónapjában történik, növeli a megszületett gyermek fejlődési rendellenességeinek kockázatát.
A Lancet Psychiatry c. folyóirat 2018. június 18.-i számában közölt, több mint 22.000 terhességet áttekintő meta-anízisben úgy találták, hogy a méhen belüli lítium expozíciónak kitett újszülöttek kétszer gyakrabban szorultak a születés utáni 28 napban kórházi ellátásra, mint az in utero lítium expozíciónak nem kitett társaik.
A lítium bipoláris zavarban és több egyéb pszichiátriai megbetegedésben az elsőként alkalmazandó gyógyszer, de teratogenitása , valamint az anyára és megszületendő gyermekeire gyakorolt egyéb hatásai korlátozzák terhesség alatti használatát. Számos tanulmányban igazolták már, hogy a lítium kezeléshez fejlődési rendellenességek, koraszülés és egyéb neonatális komplikációk társulhatnak, de a tanulmányok eredményei nem voltak egybehangzóak. A legtöbb veleszületett rendellenesség a terhesség első három hónapjában keletkezik, mivel a magzat ebben a periódusban a legsérülékenyebb a különböző teratogén behatásokra.
A kutatók hat országban (Dánia, Svédország, Hollandia, Egyesült Királyság, USA és Ontario, Kanada) végzett hat nagy vizsgálat eredményeiből az olyan élve született kicsik adatait vették be az elemzésbe, akiknek édesanyja valamilyen kedélybetegségben (bipoláris zavarban,BD, vagy major depresszív zavarban, MDD) szenvedett. E várandósok egy része kapott betegségére lítiumot, a másik része nem. A terhesség kimenetele szerint 4 kategóriát állítottak fel: terhesség alatt, vagy 42 nappal a szülés után bekövetkezett komplikációk (preeclampsia, terhességi cukorbetegség, magzati károsodás, és szülés utáni utóvérzés), szülés körüli problémák (császármetszés, koraszülés, az újszülött alacsony súlya, vagy nem megfelelő mérete), az újszülött 28 napon belüli visszakerülése a kórházba, illetve az újszülött veleszületett rendellenességei. Jelentős kardiális rendellenességek közé a pitvari, vagy atrioventriculáris szeptum defektusokat és az Ebstein anomáliát (a tricuspidális billentyű fejlődési rendellenessége) sorolták.
Az elemzésbe vont 6 tanulmány 22.124 terhességéből 727 anyánál írtak le BA-t vagy MDD-t, 557 anya (77%) szedett lítiumot, 170 kedélybeteg (23%) várandós pedig nem, ők, illetve újszülöttjeik szerepeltek kontrollként. A lítiumot szedők idősebbek voltak, nagyobb volt közöttük a nulliparák aránya és a lítiumon kívül gyakran egyéb pszichotróp gyógyszereket is szedtek. A lítium nem emelte a terhesség alatti vagy a szülés után 42 napon túl bekövetkező komplikációk gyakoriságát (első csoport) és nem befolyásolta a szülés körüli problémák (második csoport) gyakoriságát sem. Viszont a lítiumszedő édesanyák újszülöttjei gyakrabban kerültek kórházba életük első 28 napjában, mint azon kortársaik, akik nem voltak kitéve in utero lítium expoziciónak (27,5% vs 14,3%, OR: 1,62, 95%CI 1,12-2,33). A lítium expozíció általánosságban nem növelte szignifikánsan a súlyosabb veleszületett rendellenességek kockázatát, de a statisztikai heterogenitás igen széles volt. Szignifikáns különbség volt viszont a terhesség első trimeszterében lítiummal exponált újszülöttek és a nem exponált újszülöttek között: előbbieknél 7,4%-ban, utóbbiaknál csak 4,3%-ban jelentkezett komolyabb rendellenesség (OR:1,71, 95%CI 1,07-2,72), de a nagyobb szívrendellenességek nem különböztek lényegesen (2,1% vs 1,6%, OP: 1,54, 95%CI 0,64-3,70) és egyetlen Ebstein anomália sem fordult elő.
Dr. Megan Galbally (Murdoch University of Notre Dame, Australia) szerkesztőségi közleményében kifejtette, hogy az elemzés nem tért ki a lítium dózisára és figyelmen kívül hagyta az egyéb károsító tényezőket, pl. az obesitast és a dohányzást, az alkohol, illetve egyéb drogok és szerek fogyasztását, pedig ezek növelik a terhességi komplikációk és veleszületett rendellenességek arányát és más vizsgálatok tanúsága szerint gyakoribbak a bipoláris zavarokban szenvedőknél. A tanulmány minden esetre újra rámutatott a családtervezés szükségességére, arra, hogy nagyon fontos: az orvos még a fogantatás beszéljen betegével a terhesség alatti gyógyszerszedés esetleges veszélyeiről, illetve mérlegelje a haszon-kockázat arányt, hisz a terhesség alatt illetve közvetlenül a szülés után (post partum) egyebek mellett a kezelés nélkül hagyott bipoláris zavar kiújulásának, illetve súlyosbodásának is megnő a kockázata, a gyógyszerszedés javallata esetén pedig mérlegelni kell az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek kockázatát is.
Forrás:
