Több alkohol, rövidebb élet – különösen a nők esetében
Bár a kutatók és a klinikusok tisztában vannak azzal, hogy az alkoholfüggő személyek között nagy a halálozási arány, az erre vonatkozó tapasztalatok jórészt klinikai betegcsoportokból származnak. Egy most megjelent vizsgálat az első, mely az átlagos népességben elemezte az alkoholizmusból adódó többletmortalitást és ennek prediktorait.
A 14 éves utánkövetés alapján azt találták, hogy a nők körében 4,6-szeres, a férfiak csoportjában 1,9-szeres az éves halálozási arány alkoholfüggőségben (AD, alcohol dependency), szemben az átlagos populációval. Ez azt jelzi, hogy a nőkre különös figyelmet kell fordítani.
Az eredményeket az Alcoholism: Clinical & Experimental Research című lap internetes oldalán hozták nyilvánosságra, nyomtatásban 2013 januárjában jelenik meg.
„A klinikai adatok azt tükrözik, hogy az AD-populáció tagjainak nagyobb hányada halt meg az adott korcsoportokon belül – mondja Ulrich John, a greifswaldi egyetem epidemiológiai és társadalomorvostani intézetének epidemiológus professzora. – Alig rendelkezünk nemre specifikus adatokkal még klinikai mintákra vonatkozóan is. Ráadásul két gyengéje is van az ilyen vizsgálatoknak. Az első az, hogy pontosan tisztában vagyunk vele, hogy az AD-személyek csupán elenyésző hányada fordul szakemberhez problémájával, nem tudjuk ugyanakkor, hogyan választódnak ki azok, akik végül orvoshoz kerülnek. A második, hogy nincs bizonyítékunk arra, hogy az alkoholizmus speciális kezelése milyen potenciális hatásokat gyakorolhat az alkoholdependenciával diagnosztizált személyek halálozási arányára. Választ kellene találnunk arra a kérdésre is, hogy a kezelés meghosszabbítja-e a túlélési időt. Az ilyen vizsgálatokban etikai okokból nincs lehetőség kontrollcsoport alkalmazására, ezért ilyen esetekben a leíró jellegű követéses adatok elemzése lehet célravezető.”
Dr. John hozzáteszi, hogy Németországban megfelelő feltételek vannak ilyen kutatások lefolytatására, mivel kötelező adatszolgáltatás van érvényben a lakosság egészségi állapotára vonatkozóan. „Tapasztalataink nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak, mivel azok egy nemzetközileg is elfogadott és széles körben használt eszköz, a Composite International Diagnostic Review (CIDI) alkalmazásán alapulnak” – teszi hozzá a kutatás vezetője.
A vizsgálatban 4070, 18 és 64 év közötti személy adatait dolgozták fel, akik közül 153 személynél igazolódott AD, ebből 149 személy (119 férfi és 30 nő) sorsát kísérték figyelemmel 14 éven keresztül. A kiinduláskor regisztrált adatok között szerepeltek a CIDI német verziójával nyert információk, a DSM-IV AD-ra vonatkozó diagnosztikai kritériumai, továbbá egyéb pszichiátriai kórállapotok, ugyancsak a DSM-IV szerint. A mortalitás lehetséges prediktorának tekintették az AD kezelésére rendelkezésre álló lehetőségek igénybe vételét, az AD súlyosságát, az alkohollal kapcsolatos problémákat és a beteg által megélt életminőséget.
„Elsőként azt kell kiemelni, hogy az éves halálozási ráta a nők esetében 4,6-szeresével, a férfiaknál 1,9-szeresével haladta meg az azonos életkorú és nemű átlagos populációban regisztrált értékeket. Másik fontos megállapítás, hogy a nők átlagéletkora 60 évnek, míg a férfiaké 58 évnek adódott, ami mindkét nem esetében 20 százalékkal marad el az átlagnépességétől. És végül: az AD kórházi kezelési programjába bevont betegek túlélése nem volt hosszabb, mint azoké, akik nem vettek részt ilyen terápiában, ami azt jelenti, hogy jelenleg semmilyen eszköz nincs a kezünkben a korai halálozás hatékony kivédésére” – emeli ki dr. John.
A kutatók azt remélik, hogy a későbbi vizsgálatok is megerősítik, hogy az AD-ben szenvedő nők éves halálozási aránya többszörösen meghaladja a nem alkoholdependens férfiakét. „Azt már eddig is tudtuk, hogy a nők sokkal erősebben reagálnak a toxinok, köztük az alkohol károsító hatására, mint a férfiak” − emeli ki a kutatás vezetője. − Úgy tűnik, hogy a nőknél rövidebb idő szükséges az alkoholhatással összefüggő betegségek megjelenéséhez is. Más részről viszont keveset tudunk a nők alkohollal kapcsolatos betegségeiről, mivel a legtöbb vizsgálatban a résztvevők mindössze negyedét-harmadát tették ki a nők.”
A kutatókat három dolog is meglepte a mostani vizsgálatban. Elsőként az, hogy az AD speciális kezelése nyomán sem javul a túlélés: „Németországban az intenzív és specializált fekvőbeteg-intézeti kezelés hosszú múltra tekint vissza, és azt reméltük, hogy megfelelő terápia mellett a betegek jobb túlélésre számíthatnak, mint nem kezelt társaik. Az is váratlanul ért bennünket, hogy az egyidejűleg fennálló pszichiátriai kórképek sem befolyásolják a túlélési időt, jóllehet ez voltaképpen jó hír a pszichiátriai kórképben is szenvedő alkoholbetegek számára. És végül megdöbbentő volt, mekkora különbségek vannak a két nem halálozásában.”
Röviden összefoglalva a vizsgálat tapasztalatait, az alkoholfogyasztás nagyobb mértékben hozzájárul a korai halálozás kockázatához, mint az egyéb lényeges kockázati tényezők bármelyike, például a dohányzás. A kutatás vezetője kiemeli, hogy a dohányzással összefüggő betegségek (pl. rosszindulatú daganatok) hatása későbbi életkorban érvényesül, mint az alkohollal összefüggő kórállapotoké. Ezen túlmenően az alkoholfogyasztás egyéb kockázatos magatartásformák kialakulását is elősegítheti, mint amilyen például a dohányzás és az elhízás.
