Új gyógyszerterápiás célpont AML-ben
Egy most közzétett vizsgálatban olyan új célpontot azonosítottak az akut mieloid leukémia (AML) kezelésében, mely új utakat nyithat a betegség gyógyszeres terápiájában.
Úgy tűnik, hogy a METTL3 gén gátlása állatkísérletekben és humán körülmények között is képes elpusztítani az AML-sejteket, miközben a nem leukémiás sejtek nem károsodnak. A Nature című lapban megjelent vizsgálat célja annak a kérdésnek a megválaszolása volt, hogy a METTL3 miért szükséges az AML-sejtek túléléséhez.
Az akut mieloid leukémia (AML) az életet veszélyeztető betegség, melynek kezelésében évek óta alig történt előrelépés, és a betegek kevesebb mint egyharmada éli túl a betegséget.
Az AML kezelésére potenciálisan alkalmas új módszerek kifejlesztése érdekében a kutatók CRISPR-Cas9 génszerkesztő technikát alkalmaztak arra, hogy a sérülékeny pontokon szűrjék a tumorsejteket. Ezt követően olyan leukémiás sejteket hoztak létre egerekben, melyek a humán AML-sejtekben célba vételre alkalmasnak tűnő mutációkat hordoznak. Ezt követően szisztematikusan teszteltek minden egyes gént annak meghatározására, melyek játszanak alapvető szerepet az AML-sejtek túlélésében.
A szerzők végül 46 valószínű gént azonosítottak, melyek többsége az RNS-t módosítani képes proteint termel. Ezek körül a metil-transzferáz enzim METTL3 gén hatása mutatkozott az egyik legerősebbnek. A kutatók azt találták, hogy bár e gén elengedhetetlen az AML-sejtek túléléséhez, az egészséges sejteknek nincs rá szükségük, így megfelelő új célpontnak tűnt a gyógyszeres kezelés számára.
Dr. Tony Kouzarides professzor, a vizsgálat vezetője és munkatársai a METTL3 potenciális célpontként történő azonosítását követően annak működését tanulmányozták. Kiderült, hogy a METTL3 által termelt fehérje 126 különböző gén kezdeti szakaszához kötődik, köztük az AML-sejtek túléléséhez szükséges néhány génhez is. Ezt követően az RNS-szintézis során a METTL3 protein metilcsoportokat épít be a középső szakaszába, mely olyasmi, amit korábban még soha nem észleltek. A kutatók megfigyelték, hogy ezek a középső metilcsoportok erősítették az RNS-ek képességét a proteinekre való transzlációra. Azt is kimutatták, hogy a METTL3 gátlása esetén nem adódnak metilcsoportok az RNS-hez. Ez megakadályozza az alapvető proteinek termelődését, így az AML-sejtek pusztulásnak indulnak.
A közlemény első szerzője, dr. Konstantinos Tzelepis így fogalmaz: „Ez a vizsgálat a génszabályozás teljesen új mechanizmusára derített fényt AML eseteiben, mely az RNS módosítása révén fejti ki a hatását. Felismertük, hogy a METTL3 metil-transzferáz aktivitásának gátlásával az összes olyan fehérje transzlációját megállíthatjuk, melyekre a leukaemiás tumorsejteknek szükségük lenne. E mechanizmus azt jelzi, hogy egy metilációt gátló szer hatásos lehet az AML ellen, ugyanakkor nem befolyásolja az ép sejtek működését.”
Az AML rettegett betegség, mely az egész világon szedi áldozatait. A kezelés terén nem sokat sikerült előrelépnünk az elmúlt évtizedekben, és a betegek többsége még ma is kedvezőtlen kilátásokra számíthat. A szerzők hisznek abban, hogy újfajta megközelítéssel új kezelési módok fedezhetők fel. A METTL3 ígéretes új célpont lehet a gyógyszeres kezelések során.
A most közzétett adatok remélhetőleg hosszabb túlélésben és a betegek életminőségének javulásában öltenek testet.
