Vírusellenes szerek infuenzában

A JAMA Internal Medicine című szaklapban közzétett szisztematikus áttekintés és metaanalízis 73, 1971 és 2023 között közzétett, olyan randomizált, kontrollált vizsgálatra terjedt ki tartalmazott, amelyek 34 332 nem súlyos influenzában szenvedő résztvevő adatait tartalmazták. Nem súlyos influenzaként definiálták, ha a tünetek kezdeti 2 napos megjelenése során nem volt szükség kórházi kezelésre. A tanulmány a világszerte rendelkezésre álló influenzaellenes szereket vizsgálta, amelyek közül négyet engedélyezett az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) és amelyeket a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) vírusfertőzés kezelésére ajánlott.

A kutatók egy osztályozási módszert alkalmaztak, hogy az egyes gyógyszereket és a hozzájuk tartozó kimenetelt a bizonyosság szintjéhez rendeljék, többek között a tanulmányok eredményeinek konzisztenciája és a torzítás kockázata alapján. „Alacsony”, »közepes« és »magas« értékeket jelöltek meg, hogy segítsék a klinikusokat a kezelési döntések meghozatalában.

Az oseltamivir (Tamiflu) és a zanamivir (Relenza) alig vagy egyáltalán nem volt hatással a halálozásra, a kórházi kezelések arányára vagy a tünetek időtartamára. A peramivir (Rapivab) alig vagy egyáltalán nem volt hatással a halálozási arányokra és a tünetek időtartamára, és nem álltak rendelkezésre adatok a kórházi kezelési arányokra gyakorolt hatásáról. Egyedül a baloxavir (Xofluza) esetén mutatkozott némi kedvező hatás: csökkentette a kórházi kezelések számát a magas kockázatú betegek esetében, de „alacsony bizonyossággal”, és közepes bizonyossággal csökkentette a tünetek időtartamát egy nappal a standard ellátáshoz vagy a placebóhoz képest. A gyógyszer nem volt hatással a halálozásra.

A baloxavir nem növelte a nemkívánatos mellékhatásokat, például a gyomor-bélrendszeri tüneteket, a neurológiai tüneteket vagy a légúti tüneteket. A gyógyszer azonban a betegek 10%-ánál vírusellenes rezisztenciához vezethetett. „Eredményeink alátámasztják a baloxavir alkalmazását a nem súlyos influenzában szenvedő, nagy kockázatú betegek kezelésére” - írták a tanulmány szerzői. Javasolták a gyógyszerrel szembeni rezisztencia monitorozását. Független szakértők szerint „a kórházi kezelés megelőzése önmagában, még a mortalitás csökkenésére vonatkozó bizonyítékok nélkül is jelentős eredmény”. „Tekintve, hogy a baloxavir kevesebb mellékhatással jár, a kockázat/haszon arány még mindig jó”.

A baloxavirnál négyszer olcsóbb oseltamivir (200 illetve 50 USD) viszont valószínűleg növelte a káros (elsősorban gyomor- bélrendszeri) mellékhatásokat, mutatta ki a tanulmány.

A „közepes bizonyosságú” bizonyítékok szerint a zanamivir 0,68 nappal csökkentette a tüneteket, és a „nagy bizonyosságú” bizonyítékok szerint a gyógyszer alig vagy egyáltalán nem volt hatással a kórházi felvételekre a magas és alacsony kockázatú betegek esetében. A „nagy bizonyosságú” bizonyítékok azt jelezték, hogy a zanamivirnek a magas vagy alacsony kockázatú betegek esetében a halálozási arányra alig vagy egyáltalán nem volt hatása.

A kutatók nem találtak adatokat a peramivir kórházi felvételi arányokra gyakorolt hatásáról. Az „alacsony bizonyosságú” bizonyítékok azt jelezték, hogy a peramivir kevesebb mint egy nappal csökkentette a tüneteket. A gyógyszer kevés hatással volt a halálozási arányokra az összes beteg esetében, nagy bizonyossággal.

A zanamivir és a peramivir kevés vagy semmilyen hatással nem volt a nemkívánatos hatásokra, mindkettő alacsony bizonyosságú bizonyítékkal.

A szakértőket is meglepték az eredmények, mert a WHO és a CDC ajánlásai alapján bíztak abban, hogy a vírusellenes szerek hatékonyak az influenza ellen - mondta Dr. Maja Artandi, a kaliforniai Stanford Egyetem Általános Orvosi és Népegészségügyi Osztályának orvosprofesszora.

A tanulmányt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatta.

Forrás:

Gao Y, Zhao Y, Liu M, et al. Antiviral Medications for Treatment of Nonsevere Influenza: A Systematic Review and Network Meta-Analysis. JAMA Intern Med. Published online January 13, 2025. doi:10.1001/jamainternmed.2024.7193