Influenza és infartuskockázat
Az influenzafertőzés növeli az akut szívinfarktus rövid távú kockázatát, különösen azoknál, akiknél korábban nem diagnosztizáltak koszorúér-betegséget.
„Tanulmányunk eredményei megerősítik a korábbi megállapításokat az MI fokozott kockázatáról az akut súlyos influenzafertőzés során vagy közvetlenül azt követően, és felveti a profilaktikus antikoaguláció adásának gondolatát ezeknek a betegeknek” - számolt be Patricia Bruijning-Verhagen, MD, University Medical Center Utrecht, Utrecht, Hollandia, aki a NEJM Evidence online folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
„Eredményeink annyiban is változtatnak a dolgokon - most már tudjuk, hogy a hangsúlyt a szív- és érrendszeri betegséggel nem rendelkező emberekre kell helyezni -, és rávilágítanak az influenza elleni védőoltás fontosságára, különösen e csoport esetében” - mutatott rá.
A megfigyeléses, önkontrollos, esetsorozatos vizsgálat 16 hollandiai laboratóriumból származó, légúti vírus PCR-vizsgálatára vonatkozó laboratóriumi nyilvántartásokat vetette össze a hollandiai nemzeti halálozási, kórházi, gyógyszeres és adminisztratív nyilvántartásokkal. A kutatók összehasonlították az akut szívinfarktus (MI) előfordulását az influenzafertőzést követő 1-7. napon (a kockázati időszakban) a kockázati időszakot megelőző 1 évvel és az azt követő 51 héttel (a kontroll időszakban) tapasztaltakkal.
A kutatók 26 221 pozitív influenza PCR-tesztet találtak, ami 23 405 egyedi influenza-megbetegedési epizódot jelentett. A megerősített influenzafertőzést megelőző vagy követő évben bekövetkezett és az elemzésbe bevont akut MI epizódok közül 25 esetben az infarktus az influenzafertőzést követő 1-7. napon történt, 394 esetben pedig a kontroll időszakban. Az akut MI korrigált relatív incidenciája a kockázati időszakban a kontroll időszakhoz képest 6,16 volt (95% CI, 4,11-9,24).
Az akut MI relatív incidenciája azoknál a személyeknél, akiket korábban nem vettek fel kórházba koszorúér-betegség miatt, 16,60 (95% CI, 10,45-26,37) volt; azoknál, akiket korábban koszorúér-betegség miatt már kezeltek kórházban, a relatív incidencia 1,43 (95% CI, 0,53-3,84) volt.
Az MI kockázatának az influenzafertőzést követő átmeneti növekedéséről több korábbi tanulmány is beszámolt. Kwong és munkatársai 2018-as kanadai tanulmánya az akut MI kockázatának hatszoros emelkedését mutatta ki influenzafertőzést követően, amit később az Egyesült Államokból, Dániából és Skóciából származó tanulmányok is megerősítettek.
Tanulmányukban Bruijning-Verhagen és munkatársai arra törekedtek, hogy tovább számszerűsítsék a laboratóriumban igazolt influenzafertőzés és az akut MI közötti összefüggést, és megvizsgálják azokat a specifikus alcsoportokat, amelyek esetén szükség lenne a megelőzés egyénre szabottabb megközelítésére.
Megismételték a kanadai tanulmányt egy olyan önkontrollált esetsorozatos elrendezéssel, amely korrigálja az időinvariáns zavaró hatásokat, és nagyon hasonló eredményeket találtak: A laboratóriumban megerősített influenzafertőzést követő első héten ők is azt találták, hogy hatszorosára nőtt az akut MI kockázata.
A szív- és érrendszeri betegségben nem szenvedőknél nagyobb a kockázat
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy van-e különbség a szívinfarktus kockázatában azon influenzás egyének között, akiknek már volt szív- és érrendszeri betegségük, és azok között, akiknek nem volt.
Korábban már voltak arra utaló jelek, hogy az akut influenzafertőzésben szenvedő egyéneknél, akiknek nincs meglévő ismert szív- és érrendszeri betegségük, nagyobb az MI kockázata, de ezt nem bizonyították egyértelműen.
A jelenlegi vizsgálat nagy különbséget mutatott ki a két csoport között, az influenzával összefüggő MI meglepő módon sokkal nagyobb kockázata volt az ismert szív- és érrendszeri betegséggel nem rendelkező egyéneknél.
Az influenza hiperkoagulábilis állapotot, szisztémás gyulladást és érrendszeri változásokat okozhat, amelyek MI-t válthatnak ki, még olyan betegeknél is, akikről korábban nem gondolták, hogy veszélyeztetettek. És ráadásul az akut fertőzés rendkívüli mértékben megterheli a szívet. Azokat a betegeket, akiknek már van szív- és érrendszeri betegségük, bizonyos mértékig védhetik az általuk szedett szív- és érrendszeri gyógyszerek.
A szerzők szerint ezek az eredmények indokolhatják a rövid távú antikoaguláció alkalmazását a súlyos influenzafertőzésben szenvedő betegeknél a magas kockázatú időszak lefedésére. „Rövid távú antikoagulációt adunk profilaxisként a betegeknek, amikor műtéten esnek át. Ez nem sokban különbözne ettől. De nyilvánvalóan ezt a megközelítést tesztelni kellene” - állítják. Az ilyen stratégiát vizsgáló klinikai vizsgálatok jelenleg is folynak.
Az influenza elleni oltás fontossága
Ezeknek az eredményeknek még nagyobb súlyt adnak annak az üzenetnek, hogy oltassuk be magunkat influenza ellen” hiszen a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából veszélyeztetett személyekben súlyos influenzafertőzés nyomán megnövekedhet az MI kockázata”
Sok országban az influenza elleni védőoltás mindenkinek ajánlott, aki 60 vagy 65 évnél idősebb, illetve a fiatalabbaknak, akiknek a kórtörténetében már szerepel szív- és érrendszeri betegség. A jelenlegi vizsgálatban nem álltak rendelkezésre adatok az influenza elleni védőoltásra vonatkozóan, de az influenzafertőzött betegek átlagéletkora 74 év volt, így a legtöbb beteg számára tanácsos volt az oltás felvétele. Hollandiában, ahol a kutatás zajlott, az influenza elleni védőoltás minden 60 év feletti személy számára ajánlott, és a védőoltás felvétele körülbelül 60%-os.
Forrás:
de Boer AR, Riezebos-Brilman A, van Hout D et al: Influenza Infection and Acute Myocardial Infarction Published June 25, 2024 NEJM Evid 2024;3(7) DOI: 10.1056/EVIDoa2300361
