Visszanyerni a hallást
Németországban mintegy 17 millióan szenvednek a halláskárosodás miatt. Sokuknak annyira megromlott a hallása, hogy a szokásos hallókészülék már nem elég nekik. Egy új, ambulánsan beültethető eszköz rajtuk is segíthet.
„Tessék? Nem értettem. Megismételné hangosabban?” A rosszul halló embereket a szociális izoláció is fenyegeti. Még rosszabb, hogy veszélyes helyzetekbe kerülhetnek például autóvezetéskor vagy amikor átmennek az úttesten. Európában a 65 évesnél idősebbek közül minden második személynek hallókészülékre van szüksége. Súlyos halláskárosodás esetén azonban a standard, fül mögé helyezett hallókészülékkel sem hallanak jól a betegek. Nekik csak egy beültethető eszköz segít, amely jobban felerősíti a hangot, mint a szokásos hallókészülékek és jó hangminőséget is biztosít. Az a bökkenő azonban, hogy az ilyen, középfülbe beültetett eszközök implantálásához egy több órán át tartó, bonyolult műtét szükséges. A műtét költsége és nagy kockázata miatt csak ritkán végzik el ezt a beavatkozást. A mostani kutatás eredményeképpen hamarosan több reményt nyújthatnak az orvosok betegeiknek, annak köszönhetően, hogy egy újfajta hallásjavító eszközt fejlesztettek ki, amelyet sokkal könnyebb beültetni, s ezért igen sok emberen segíthet.
Az újfajta eszköz három részből áll: egy dobozkából, amely egy mikrofont és egy elemet zár magába; drót nélküli, a külső- és középfül között optikai jel- és energiaátvitelt biztosító alkatrészből; és egy elektroakusztikus átalakítóból – ez a fő része az eszköznek, s a hangszórót is ez tartalmazza. Az elektroakusztikus átalakítót a stuttgarti Fraunhofer Intézet munkatársai fejlesztették ki – végső formája kerek lesz és kb. 1,2 mm átmérőjű. A fejlesztésben a hallókészülékekre specializálódott Hörsysteme GmbH és több egyetemi tanszék munkatársai is résztvettek. „Az a célunk, hogy olyan jó hangminőséget érjünk el, mint amilyet a jelenlegi implantálható eszközök biztosítanak, de emellett sokkal egyszerűbb legyen a műtét” – mondta Dominik Kaltenbacher, a Fraunhofer Intézet mérnöke. „A beültetéshez csak annyit kell tennie a sebésznek, hogy egy kis bemetszést ejt a dobhártya szélén, s aztán ezt a részt előrehajtja. Ezt ambulánsan is el lehet végezni.” Az elektroakusztikus átalakítót, amely piezoelektromos elven működik, ezután közvetlenül a közép- és a belsőfül határát alkotó kerek ablakra helyezi a sebész. Az átalakító az akusztikus ingereket a belsőfülhöz felerősített mechanikus rezgések formájában továbbítja, így növelve a beteg hallási képességét. Az elektroakusztikus átalakító „lelke” egy torta alakú kis rész, amely elhajlásra képes, piezokerámiából és szilikonból készült elemekből áll. Ha ezekre feszültséget bocsátanak, felfelé hajlanak, mechanikus rezgést produkálnak, meglökve a kerek ablak membránját, s innen a mozgás a belsőfülre terjed. Az eredmény: bár az implantátum nem nagyobb egy gombostűfejnél, akár 120 dB-es hangot is tud kelteni – ez olyan hangerő, amilyet egy légkalapács produkál. „Ez a nagy teljesítmény feltétlenül szükséges ahhoz, hogy igazán jó legyen a beteg beszédértése, különösen a magas hangok hallása, amelyeket a súlyosan halláskárosodott emberek különösen nehezen hallanak” – mondta a Fraunhofer Intézet munkatársa.
A szakértők most tesztelik az első működő prototípust a laboratóriumban. Az eredmények eddig bíztatóak. Az implantátumnak nagy követelményeknek kell eleget tennie: olyan dobozba kell tenni, amelyet a szervezet jól tolerál, és hosszú ideig stabilan kell működnie – a hallásjavító eszközöktől azt várják, hogy legalább 10 évig használhatók maradjanak.
Forrás: Science Daily