A COVID-19 hatása a szív- és érrendszerre
A COVID-19-fertőzésen átesett betegek jelentős részének súlyos szív- és érrendszeri szövődményekkel kell szembenézniük. Ezen túlmenően a légúti manifesztációk kezelése is kardiovaszkuláris következményekkel fenyeget - hosszabb távon is.
Ahogyan egyre több adattal rendelkezünk a COVID-fertőzöttek terápiás kimeneteleiről, úgy fordul mind nagyobb érdeklődés annak kutatására, hogy a kezelés miként befolyásolja a szív- és érrendszert akár hosszabb távon is.
A Radiology című lap áprilisi számának több cikke is foglalkozik azzal, hogy a COVID-19 okozta halálozásban mennyiben játszik szerepet a keringést károsító vérrögképződés, növelve az életveszélyes események előfordulásának a kockázatát. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a COVID-19-fertőzéshez az esetek egy részében súlyos szív- és érrendszeri események társulnak, például szívelégtelenség vagy szívinfarktus, illetve thrombosis.
Az egyik áttekintés szerzője, dr. William Brady (University of Virginia School of Medicine, Charlottesville) annak a reményének adott hangot, hogy eredményeik segítséget nyújtanak a sürgősségi osztályokon dolgozóknak a fertőzés kardiovaszkuláris manifesztációinak felismeréséhez. Munkacsoportja a The American Journal of Emergency Medicine című lapban tette közzé vizsgálatuk eredményeit, melyben 45 kutatás adatait elemezték a COVID-19-fertőzés és a kardiovaszkuláris események potenciális összefüggéseiről. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a fertőzöttek körében gyakoribb a myocardialis sérülés, a szívroham, az akut szívelégtelenség, szívritmuszavar és a vénás thromboembolia. A COVID-19-fertőzés miatt kórházban kezelt betegek 7–17%-ánál találták emelkedettnek a myocardium károsodása szempontjából kulcsenzimnek számító troponin szintjét, míg az intenzív osztályon kezelt betegek körében az emelkedett troponinszintet mutatók aránya 22–31%-nak bizonyult. Megállapították azt is, hogy COVID-19-fertőzötteknél nagyobb eséllyel következik be szívinfarktus, és a szívelégtelenség rizikója az esetek jelentős részében már a COVID-19-infekció miatti kórházi felvétel előtt emelkedett. Ezen túlmenően a fertőzöttek fokozottan veszélyeztetettek thrombosis szempontjából is, mely a stroke ismert rizikófaktora.
A kutatók azt is elemezték, hogy a COVID-19-fertőzés kezelésében használt gyógyszerek miként hatnak a szív- és érrendszerre. Különös figyelmet fordítottak a hidroxi-klorokinra, mely interakcióba léphet a szívbetegségek terápiájában használt egyes gyógyszerekkel. A szerzők véleménye szerint a hidroxi-klorokin „direkt myocardialis toxicitást okoz” és a cardiomyopathia súlyosbítása révén szívelégtelenséghez vezethet.
A COVID-19-fertőzés kezelésében használt másik szer a remdesivir alkalmazásával kapcsolatban óvatosságra intenek a szerzők, mert a remdesivir a tapasztalatok szerint szívritmuszavarokat és vérnyomásesést okozhat. Ezt különösen azért érdemes szem előtt tartani, mert a koronavírus nemcsak a légzőrendszert károsítja, hanem más szerveket, köztük a keringési rendszert is.
A COVID-19-fertőzötteket kezelő orvosoknak a szélesebb egészségi kihatások ismeretében kell megválasztaniuk az adott beteg számára optimális terápiát.
