Az új eljárás előnye, hogy a T-sejtes válasz mellett a B-sejtek reaktivitását is figyelembe veszi.

 2003 és 2023 közötti forrásokból készült szisztematikus irodalmi áttekin­tés és metaanalízis vizsgálta a 19 év alatti gyermekpopulációban az élő, attenuált (LAIV) és az inaktivált (IIV) vírust tartalmazó influenzavakcinák abszolút és relatív hatásosságát. 109 tanulmány alapján mindkét vakcina körülbelül 50%-os abszolút hatásosságot mutatott, összességében a két vakcina hatásossága a gyermekpopulációban nagyrészt ekvivalensnek tekinthető.

A CONTAIN randomizált elrendezésű, placebokontrollált vizsgálatban el­sősorban arra keresték a választ, hogy az azelasztint tartalmazó orrspray rendszeres alkalmazása csökkenti-e a SARS-CoV-2-fertőzések kockázatát.

A szakirodalmi áttekintés a pszichiátriai zavarok – köztük a leggyakrab­ban előforduló depresszió – és a táplálkozás minősége közötti kapcsolatot mutatja be az agy–bélmikrobiom (ABM) rendszer közvetítő szerepének ismertetésével, egyben alátámasztja az étrendi beavatkozások jelentőségét a depresszió kezelésében.

Egy mesterséges intelligenciát használó rendszer nyolc illékony szerves vegyület egyidejű mérésével jelzi a mellkasi daganatokat.

A közönséges nátha előkészíti az immunrendszert a SARS-vírusokkal történő találkozásra, így az immunrendszer hatékonyabban képes reagálni a koronavírusfertőzésre.

Több mint 35%-kal kisebb a hosszú COVID kialakulásának valószínűsége a beoltott tizenévesek körében.

A PTX-3 akut fázis fehérje szintje még tíz hónappal a gyógyulást követően is jóval magasabb lehet a normálisnál a hosszú COVID-ban szenvedő betegek szervezetében.

Az inhalált heparin jelentősen csökkenti a gépi lélegeztetés szükségességét, valamint mérsékli a halálozás kockázatát a hagyományos kezelési protokollokhoz képest.

Egy újonnan felfedezett citokin, az onkosztatin M képes felülírni a folyamatos gyulladásos szignalizációt, és elindítani a tüdőszövetek regenerációját.