A korai gyermekkorban diagnosztizált autizmus genetikailag és lefolyásában is eltér a későbbi életszakaszban azonosított autizmustól, ami megkérdőjelezi azt a felfogást, hogy ez a neurológiai zavar egyetlen, egységes rendellenesség.

Hidrofil és hidrofób tulajdonságokkal egyaránt rendelkezik az emberi verejték elemzésére alkalmas, okosórákban is használható szenzor.

Mesterséges intelligencia alkalmazásával sikerült meghatározni egy biomarker-panelt, ami már 10-15 évvel a tünetek előtt kimutathatja a betegséget.

A sejtek formaldehid-semlegesítő mechanizmusának gátlásával a leukémia kezelésében egy új terápiás megközelítés fejleszthető ki.

Az azonos kalóriatartalmú étrendek közül az ultrafeldolgozott élelmiszerek nemcsak a spermaminőséget rontják, hanem más funkciókat is megzavarnak.

Az orvosok és kutatók továbbra is foglalkoznak az autizmus eredetével kapcsolatos, bizonyítatlan és cáfolt állításokkal – legfőképpen azzal, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminophen-használat növelheti a rendellenesség kockázatát.

A fázis II. klinikai vizsgálatok szerint az ibezapolsztát nemcsak hatékony, de szelektivitása miatt a bélflóra egyensúlyát sem borítja fel.

A mesterséges intelligenciát használó RetiPhenoAge modell egy nem invazív, olcsó megoldás lehet a demencia kockázatának korai előrejelzésére.

Az autizmus szakértői élesen bírálták a Trump-kormányzat jelentését, amely szerint a szülés előtti acetaminophen-használat és az oltások növelhetik az autizmus kockázatát, és hogy egy 25 évvel ezelőtt a piacról kivont gyógyszer kezelheti a rendellenesség tüneteit.

A rendkívül ritka, genetikai eredetű, gyógyíthatatlan betegség kutatásában most először sikerült megfelelőnek tűnő gyógyszercélpontot azonosítani.