Mesterséges intelligencia segítségével rögzíti a Parkinson-kór “lefagyásos” epizódjainak lefagyásos epizódjait egy viselhető eszköz.

Az obez páciensek iránti előfeltevések gyakran ellenérzéseket szülnek a szakemberekben és az empatikus ellátás akadályát képezik. Az indokolatlan gondolatok felismerése és átkeretezése elősegíti a hatékonyság növelését az életmódváltás támogatásában.

Nem mindegy, hogy a kicsik a korai életszakaszban hogyan tanuljuk meg kezelni indulataikat, inkább mi segítsük őket a gépek helyett.

Amikor vigasztalanul esik kinn az eső, vagy elkedvetlenedünk egy munka­helyi kudarc után, nagyon könnyen kimondjuk: „Jaj, de depis vagyok ma!” Pedig a depresszió nem egyszerű, átmeneti rosszkedv, lehangoltság, ami a külső körülmények javulásával magától tovaillan, hanem jól körülírható mentális betegség, annak minden pszichés és testi tünetével. Ennélfogva a valódi depresszió során elengedhetetlen a megfelelő kezelés.

A terhesség alatti hányinger és hányás (nausea and vomiting in pregnancy, NVP) igen gyakori panasz, mely a várandósok 50-90%-át érinti. NVP-ről beszélhetünk a terhesség első trimesztere alatt jelentkező hányinger, öklendezés vagy hányás esetén, amennyiben a tünetek hátterében nem áll más kórkép. Bár elterjedt megnevezése a „reggeli rosszullét”, ez megtévesztő lehet, hiszen a tünetek a nap bármely szakában jelentkezhetnek.

A legtöbb ember gyakran tapasztal COVID-fáradtságot, de a férfiak és a nők, valamint az idősebbek és a fiatalabbak eltérően reagálnak a járványra.

Az Orvostovábbképző Szemle 2022. évi első száma infektológiai blokkal jele­nik meg. A 2019. év végén, amikor az első hírek érkeztek egy sokak számára addig is­meretlen kínai nagyvárosban, Wuhanban halmozottan jelentkező súlyos tüdőgyul­ladásról, még a szakemberek sem gondol­ták, hogy 2020 és 2021 a SARS-CoV-2-ről, azaz a COVID-19-ről fog szólni. Amikor ez a lapszám megjelenik, a COVID-19-járvány negyedik hulláma Magyarországon lecsen­gőben van, de Európa számos országában sosem látott új fertőzésszámokat regiszt­rálnak, és az ötödik hullám küszöbén ál­lunk. 

A közlemény hiánypótló célja, hogy reális képet nyújtson az egyre gyako­ribbá váló borderline személyiségzavar jellemzőiről és kezelhetőségéről. Eloszlatja az elterjedt tévhiteket, személyközelbe hozza és átélhetővé teszi az érintettek belső élményeit, megérthetővé a típusos kapcsolati, életveze­tési és viselkedésproblémáikat. Ismerteti a segítségnyújtási lehetőségeket, bepillantást nyújt a zavar gyógyításában bizonyítottan hatékony pszicho­terápiás módszerek belső világába. Felkészít a betegekkel való találkozás során felmerülő gyakoribb kommunikációs nehézségekre, útmutatót nyújt ezek feloldásához

Az utóbbi hónapok legnagyobb közegészségügyi kihívása a SARS-CoV-2 koronavírus okozta COVID-19-világjárvány. Sok mindent tudunk már a be­tegségről, ám kevesebb adatunk van a vírusfertőzés hosszabb távú követ­kezményeiről. A tünetek nem szűnnek meg egy csapásra, amint a beteg és orvosa a kezébe kapja az első negatív vírusteszt eredményét.

Társadalmi távolságtartás helyett a fizikai távolságtartás fontosságát kell hangsúlyozni, hívják fel a figyelmet többek között a WHO szakemberei, míg a The Lancet tanulmánya a karantén pszichológiai hatásait elemzi.