AI a Parkinson-kór “lefagyásos” epizódjainak megfigyelésére

Mesterséges intelligencia segítségével rögzíti a Parkinson-kór “lefagyásos” epizódjainak lefagyásos epizódjait egy viselhető eszköz.

A Nature Communications folyóiratban június 6-án jelent meg a Tel-Aviv University kutatóinak cikke, amelyben egy igen érdekes versenyről számoltak be: mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatókat hívtak meg a világ minden részéről, hogy egy olyan gépi tanulásos (machine learning) modellt fejlesszenek ki, amely a Parkinson-kórban szenvedő emberek lefagyási epizódjait képes megfigyelni egy hordozható, viselhető eszközbe építve. A versenyzők közel 25 ezer megoldást küldtek be, a kutatók pedig a legjobbnak ítélt megoldásokat, algoritmusokat beépítették az új technológiát alkalmazó eszközbe.

Az eszköz által érzékelt jelenség a “lefagyás” azaz a FOG (freeze of gait), amelynek során a beteg lába “odaragad” a földhöz vagy padlóhoz, és az illető képtelen elkezdeni vagy folytatni a járást. Ez a sajátságos jelenség a Parkinson-kórban szenvedők 38-65%-át érinti, és néhány másodperctől több mint egy percig is tarthat. A FOG súlyosan ronthatja a Parkinson-kórban szenvedők mobilitását, függetlenségét és életminőségét, nagy frusztrációt okozva, ráadásul gyakran vezet eleséshez és sérülésekhez.”

Amit Salomon, a cikk első szerzője hozzáteszi: “Jelenleg a FOG diagnózisa és nyomon követése általában önbevallásos kérdőíveken és az orvosok vizuális megfigyelésén, valamint a betegek mozgásáról készült videók képkockánkénti elemzésén alapul. Ez utóbbi módszer, amely jelenleg az uralkodó arany standard, megbízható és pontos, de van néhány komoly hátránya: időigényes, legalább két szakértő bevonását igényli, és kivitelezhetetlen az otthoni és a mindennapi életkörülmények között végzett hosszú távú megfigyelés során. A kutatók a testen viselhető szenzorok segítségével is próbálják nyomon követni és számszerűsíteni a betegek napi működését. Eddig azonban a sikeres kísérletek mindegyike nagyon kis számú alany bevonásával végzett vizsgálatokon alapult.”

A mostani vizsgálatban a kutatók számos korábbi tanulmányból gyűjtöttek adatokat, amelyek több mint 100 betegre és mintegy 5000 FOG-epizódra vonatkoztak. Az összes adatot feltöltötték a Kaggle platformjára - ez a Google nemzetközi gépi tanulási versenyeket lebonyolító vállalata.

A globális gépi tanulási közösség tagjait arra kérték fel, hogy fejlesszenek ki olyan modelleket, amelyeket viselhető szenzorokba építenek be a különböző FOG-paraméterek (pl. az epizódok időtartama, gyakorisága és súlyossága) számszerűsítésére. A kihívásra 83 országból összesen 1379 csoport jelentkezett, akik végül összesen 24 862 megoldást nyújtottak be.

A legjobb modellek teljesítménye nagyon közel állt a videóelemzési módszerrel kapott eredményekhez, viszont jelentősen pontosabbnak bizonyultak, mint az egyetlen viselhető érzékelőre támaszkodó korábbi kísérletek eredményei. A modellek ráadásul azonnal egy új, érdekes felfedezéshez vezettek: az egyes betegeknél meglehetősen szoros összefüggés mutatkozott a FOG epizódok gyakorisága és egy meghatározott napszak között.

Eran Gazit, a cikk egyik társszerzője szerint: “Első alkalommal figyeltünk meg egy naponta ismétlődő mintázatot, ahol a FOG-epizódok csúcsidőszaka jól behatárolhatóan a nap bizonyos óráiban jelentkezett. Ez pedig összefüggésbe hozható olyan klinikai jelenségekkel, mint a fáradtság vagy a gyógyszerek hatása. Ezek az eredmények mind a klinikai kezelés, mind a FOG folyamatos kutatása szempontjából jelentősek”.

Prof. Hausdorff, a cikk első szerzője szerint: “A gépi tanulási modellekkel támogatott, viselhető érzékelők folyamatosan nyomon követhetik és számszerűsíthetik a FOG-epizódokat, valamint a beteg általános funkcionalitását a mindennapi életben. Ezzel a módszerrel a kezelő orvos pontos képet kap a beteg állapotát tükröző igen fontos kérdésekre: vajon javult vagy romlott a beteg állapota? Reagál-e a beteg a felírt gyógyszerekre? Az adathiánnyal küzdő orvossal ellentétben a tájékozott orvos azonnal tud reagálni, ráadásul az ezen technológia révén gyűjtött adatok sikeresen támogathatják újfajta kezelések kifejlesztését. Az általunk kezdeményezett AI versenyre a világ minden tájáról érkeztek hozzáértő csapatok, akik kifejezetten élvezték a barátságos légkört egy jó ügy érdekében. A FOG-adatok hatékony és pontos számszerűsítésében gyors fejlődést értünk el. A vizsgálat továbbá megalapozta a technológia következő fázisát: a hosszú távú, 24/7 FOG-monitorozást a beteg otthonában, valós környezetében.”

 

 

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Worldwide machine learning contest advances wearable tech for Parkinson's disease

A machine learning contest enhances automated freezing of gait detection and reveals time-of-day effects

Irodalmi hivatkozás:

Amit Salomon et al, A machine learning contest enhances automated freezing of gait detection and reveals time-of-day effects, Nature Communications (2024). DOI: 10.1038/s41467-024-49027-0

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.