Egy új kutatás szerint az átlag népesség koronáriáinak panaszokat nem okozó (néma) atherosclerosisa sikeresen kimutatható egy egyszerűen kitölthető kérdőívre adott válaszok alapján.

A kalciumtartalmú étrendkiegészítők cerebrovaszkuláris betegségben szenvedő idősebb nőknél fokozhatják a demencia kockázatát – írja az American Academy of Neurology lapja, a Neurology. 

Bár emberben, ha kis számban is, de már végeztek méhtranszplantációt, első esetben sikerült a szervet kapott nőnek kihordania és megszülnie magzatát. 

Egyes rákmegelőző hatásúnak vélt antioxidánsok, például az E-vitamin és a béta-karotin  a dohányosokban  és más, nagy kockázatú csoportokban gyorsíthatják a kezdeti fázisban lévő tüdőtumorok növekedését. 

Svéd kutatók fölmérték, különbözik-e az annak idején anabolikus szteroidot szedő hajdani nehézatléták lélektani állapota az ilyen szerrel nem élő sporttársaikétól. A figyelemösszpontosítás és a depresszió terén találtak különbségeket.

Főbb tézisek: A gasztrointesztinális stromalis tumor (GIST) ritka mesenchymalis daganatféleség, amelynek diagnózisa szövettanilag az epitheloid vagy fibrocytás megjelenés, immunhisztokémiai szempontból pedig a CD117-pozitivitás alapján állítható fel. GIST az emésztőtraktus bármely szakaszán előfordulhat, de a gyomorban és a vékonybélben a leggyakoribb. A diagnosztikában a daganat elhelyezkedésétől függően endoszkópos eljárások, ultrahang és számítógépes tomográfia alkalmazhatók, de a diagnózis szövettani, illetve immunhisztokémiai bizonyításáról nem mondhatunk le. A daganat mérete és a mitotikus aktivitás kockázati tényezőknek számítanak. Az operálható stromalis daganatot műteni kell, a sugárterápia nem javallt. Inoperábilis vagy áttétes tumor esetén a tirozin-kinázt gátló imatinibbel történő kezelés (400 mg/nap) a választandó eljárás. A leggyakoribb mellékhatások: oedema, bőrpír, viszketés, émelygés és fáradékonyság. Hármas vagy négyes fokozatú toxicitás az esetek kevesebb mint 3%-ában fordul elő. Epidemiológia A gasztrointesztinális stromalis tumorok (GIST) 3%-os előfordulási arányukkal ritka daganatnak számítanak az emésztőrendszeri szövetszaporulatok között, mégis a gyomor-bél rendszer mesenchymalis daganatai közül ezekkel találkozunk a leggyakrabban. Minthogy a diagnózis felállításához szükséges immunhisztokémiai eljárást csupán 3 éve alkalmazzák rutinszerűen, incidenciájuk csak becsülhető. Az új módszer a CD117 kimutatása révén lehetővé teszi a leiomyosarcomáktól való elhatárolásukat. L.-G. Kinblom, a Göteborgi Egyetem professzora retrospektív vizsgálatában Svédország délkeleti részének egy meghatározott populációjában tanulmányozta a GIST előfordulását, és arra a megállapításra jutott, hogy az említett tumorfajta gyakoribb, mint azt korábban feltételezték: incidenciája 16 eset/egymillió lakos (személyes közlés, 2002). Ez annyit jelent, hogy Németországban évente 1200 új GIST megbetegedéssel kell számolnunk. A GIST jellemzően a 40 évesnél idősebb korcsoportban fordul elő, és átlagosan 55 éves korban jelentkezik; 10 évesnél fiatalabb gyermekek között még nem írták le, és 3000 közül csak öt esetben alakult ki a daganat a 10. és a 20. életév között.