FDA-engedélyt kapott az Abbott Laboratories 15 percen belül eredményt adó tesztje, amely az agyrázkódást vagy a fejet ért traumát követően a vérplazmában megjelenő két jellegzetes fehérje mennyiségét méri.

A COVID-19 fertőzött vagy fertőzésgyanús betegek sürgősségi ellátásánál, újraélesztésekor is igen fontos a megfelelő védőintézkedések betartása.

A laboratóriumi diagnosztika – a fizikális vizsgálat, az EKG és a képalkotó eljárások mellett – a sürgősségi ellátás egyik alappillére. Laboratóriumi vizsgálatokat hívhatunk segítségül a diagnózis felállításához, a kezelés megkezdése előtti állapotfelméréshez, a kockázatbecsléshez, akár egyes betegségek lefolyásának követéséhez is. Az indokolatlan laboratóriumi tesztek viszont időveszteséget okoznak és pénzkidobást jelentenek. A ta­nulmány összefoglalja, hogy a sürgősségi ellátásban mikor melyik para­méter vizsgálata indokolt.

Az alapellátás hagyományos, „egy falu – egy orvos – egy praxis” elvű rend­szere nem fenntartható, de ez a modell már nem is korszerű. A változó le­hetőségekhez, szakmai környezethez és igényekhez igazított alapellátás jövőképe nem lehet homogén. Középtávon a csoportpraxis lehet a megha­tározó működési mód, de lesznek szakgondozási praxisok, és tovább élnek a jól működő szólópraxisok is. Az eredményes átalakítás nem „határnapos”, hanem evolutív folyamat, s nem kényszeríti, hanem ösztönzi a szereplőket. Az alapellátási pontok száma szükségszerűen csökkenni fog, ezért „ki kell találni”, hogy mi lesz az ellátórendszer minden településen biztosítandó „bá­zisszolgáltatása”. Az alapellátás átalakítása nem önálló projekt, egy új egész­ségügyi rendszerben kell meghatározni az alapellátás kiemelt szerepét.

A Szemle három különböző témát mu­tat be tüdőgyógyászati témájú szimpóziumában. Az egyik a tüdő ultrahan­gos vizsgálatának helye a sürgősségi és intenzív medicinában, a másik az idiopátiás tüdőfibrózisok korszerű kezelése, a harmadik a COPD fenotípusainak személyre szabott, korszerű inhalatív kortikoszteroid (ICS) kezelé­se. A tüdőultrahangról és a tüdőfibrózis keze­léséről szóló összefoglaló közlemény eredeti­leg a Deutsche Medizinische Wochenschriftben jelent meg, magyar fordításukhoz Barta Mik­lós főorvos, illetve Müller Veronika professzor asszony írt kommentárt. A harmadik közle­mény magyar szerzők: Dr. Herke Paula és Dr. Horváth Alpár munkája.

A történetírás mindig szubjektív, még akkor is, ha igyekszünk objek­tív tényekre alapozni, hiszen lénye­ges, hogy az eseményekből mit eme­lünk ki, és mit hagyunk a háttérben. A sikereket hangsúlyozzuk, vagy az akadályokról beszélünk, melyek nél­kül a sikerek még emelkedettebbek lennének. A jelen munkában is a szer­zők szubjektív véleménye tükröződik, bár az összeállítás adatokra támaszko­dik. Számadatokkal különben az olva­sót szándékosan nem terheljük, hogy a figyelem az általános összefüggé­sekre koncentrálódjon.

Az Orvostovábbképző Szemle Szimpózium című rovatában három, a klinikai gyakorlat szempontjából fontos, az infektológia problémakörével foglalkozó cikk ke­rül az olvasók elé. A cikkeket a hazai infektológia három kiválósága kom­mentálta. Lényegesek ezek a „szimpó­ziumok”, mert az adott kérdéssel fog lalkozó külföldi és hazai szakemberek összefoglalják az adott témakör fonto­sabb állásfoglalásait, javaslatait, meg­osztják tapasztalataikat, és a gyakor­ló szakemberek naprakész információ birtokában tudják alkalmazni az isme­reteket, betegeik javára.

A COPD a középkorúak és idősek egyik leggyakoribb krónikus  betegsége, amely gyakori komorbiditással (szív- és érrendszeri, anyagcsere-betegségek, izomrendszer stb.) és magas mortalitással jár. A betegség kórlefolyásában kedvezőtlen esemény a betegség exacerbációja. Ez rendszerint lázzal, a diszpnoé fokozódásával, a terhelhetőség csökkenésével, a légzésfunkciós értékek romlásával jár. Az exacerbáció lezajlása után a légzésfunkciós értékek javulnak, de nem érik el az exacerbáció előtti szintet.

Az Orvostovábbképző Szemle márciusi számában három közleményt olvashatnak az egynapos sebészet témakörében. Az első cikk az egynapos sebészet múltját, jelenét és jövőjét mutatja be, a második cikk a betegbiztonság megőrzéséről, míg a harmadik a költséghatékonyságról szól. 

Az átmeneti agyi keringészavar (tranziens isémiás attak, TIA) során neurológiai tünetek jelentkeznek akut agyi elhalás nélkül. A tünetek hirtelen lépnek fel és átmenetiek; leggyakrabban előforduló tünetek a féloldali parézis, beszédzavar és féloldali látásvesztés. Alapvetően fontos, hogy a TIA-t pontosan és idejekorán elkülönítsük a hasonló tüneteket okozó egyéb kórállapotoktól, mivel korai beavatkozással csökkenthetô a későbbi stroke kockázata.