2026. február 27–28. között rendezték meg a Semmelweis Egyetem Belgyó­gyászati és Onkológiai Klinikáján a III. Magzati és Reproduktív Diagnosztika továbbképző tanfolyamot. Az OFTEX-akkreditált rendezvény az elmúlt évek­ben országos jelentőségű szakmai fórummá vált, amely a prenatális és repro­dukciós genetika legkorszerűbb technológiai és szemléleti irányait mutatja be.

A köszvényt ma már az autoinflammatorikus kórképek közé soroljuk, melynek patogenezisében meghatározó az inflammaszóma-aktiváció, illetve az ehhez kapcsolódó interleukin-1- (IL-1-) termelődés. Új diagnosztikai lehetőségként az ultrahang és a DECT áll rendelkezésünkre. A terápiás protokollok két fő részre tagolódnak: az akut rohamoldásra és a tartós kezelésre. Itt is érvényes a „treat-to-target” elv, cél a húgysavszint 360 μmol/l alatt tartása. A betegek gondozása során elengedhetetlen a gyakran társuló komorbiditások szoros ellenőrzése is.

Egy új fejlesztésű apró, implantálható eszköz hideg hatására képes felszabadítani a fájdalomcsillapító hatóanyagot.

Egy új polimer segítségével juttatható be a szervezetbe a nagy méretű inzulinmolekula.

Az új, rendkívül precíz ultrahangos eljárás hatékonyan képes célzottan kezelni a korai prosztatarákot, miközben megőrzi a betegek életminőségét.

Még a műtét előtt újraaktiválható az immunrendszer a prosztatarákos tumorok ellen.

Az interleukin 6 ellen irányuló vakcina immunterápia ígéretes eredményeket mutatott a térd gyulladásos osteoarthritisének kezelésében egy fázis 1 kettős-vak kontrollos tanulmány szerint.

Ha a beteg egyre erősödő idegfájdalmat érez csuklójában és a kezében, ami zavarhatja a mindennapi tevékenységet, és akadályozhatja a munkavégzést, elsőként azt kell megállapítani, vajon kéztőalagút szindrómáról van-e szó.

A közeli infravörös spektroszkópia segítségével olyan új paraméterek figyelhetők meg, amelyek időben figyelmeztetnek a veszélyre.

A bőrtumorok közül a kaukázusi rasszba tartozó betegeknél a keratinocyta ere­detű bazálsejtes karcinóma és a laphám­sejtes karcinóma (cSCC) teszi ki az esetek körülbelül 90–95%-át, melyeket ha időben felismerünk és kezelünk, akkor a betegek 5 éves túlélése több mint 98%-os.