Az FLT3 gén mutációi gyakoriak akut myeloid leukaemiában (AML), és nö­velik a relapszus, valamint a mortalitás kockázatát. Két típusú mutációt különböztethetünk meg: az AML-esetek mintegy negyedénél megjelenő FLT3-ITD és a ritkább FLT3-TKD mutációt. Az FLT3-mutáció szűrése elen­gedhetetlen része az AML diagnosztikájának, a célzott FLT3-gátlók pedig ma már alapvető fontosságúak a kórkép kezelésében.

Journal of Clinical Medicine, 2023. október

A TRANSCEND vizsgálatban 47%-os válaszarányt és 18%-os remissziót sikerült elérni a liso-cel CAR-T terápiával.

Olyan sok új információ látott napvilágot e tárgyban, hogy az összefoglaló közel sem lehet teljes. A tisztán immunológiai terápiák (bispecifikus antites­tek, CAR T-sejtek) és a kismolekulák (pl. venetoclax, ibrutinib, lenalidomid, pomalidomid, pomatinib) betörtek a mindennapi gyakorlatba, sokszor a korábbi kemoterápiákénál is jobb eredményt érünk el velük, néha más kezelésre nem reagáló esetekben is. Ezeket a nagy hatású kezeléseket igyekszünk minél korábban, akár első vonalban alkalmazni, hogy a még nem kimerült immunrendszert hatásosabban modulálhassuk. Ehhez el­engedhetetlen a betegségek pontosabb feltérképezése, melyet a ma már rutinszerű részletes genetikai elemzés is segít.

Egy új elemzés szerint a súlyos fertőzések aránya valós körülmények között végzett magasabb krónikus limfoid leukémiában (CLL) vagy B‑sejtes limfómában szenvedő betegeknél, mint amit a klinikai vizsgálatok mutatnak.

A krónikus lymphocytás leukaemia a leggyakoribb felnőttkori leukaemia, mely változatos kórlefolyást mutat és számos szövődményhez vezethet. A kezelésében ma már elsősorban célzottan ható gyógyszereket alkalma­zunk. Hazánkban ezek közül jelenleg az ibrutinib és a venetoclax érhető el, melyek rendkívül hatékonyak, általában jól tolerálhatók, és jellegzetes mellékhatásprofillal rendelkeznek.

A myelodysplasiás szindróma (MDS) klinikai lefolyását tekintve igen heterogén betegség, melynek kezeléséhez nélkülözhetetlen a megfelelő rizikóbecslés. Az IPSS és az IPSS-R rendszerek alapján a betegek alacsony és magas kockázatú csoportokba sorolhatók, mely csoportosítás nagyban befolyásolja a további kezelést.

Szakmai társaságok konszenzusos javaslata szerint az indolens lymphomák kezelése éber a pandemia alatt éber várakozással halasztható.

Gyenge bizonyítékok alapján engedélyezi a rákellenes szerek piacra kerülését az Európai Gyógyszerügynökség, adott hangot aggodalmának szerkesztőségi közleményében a The BMJ.

Az FDA 2019. május 15-én engedélyezte a krónikus limfocitás leukémia és a kislimfocitás leukémia kezelésére szolgáló Venclexta-Gazyva szerkombinációt.

BEVEZETÉS
A 2008-as WHO-klasszifikáció szerint a krónikus lymphoid leukaemia (CLL) egy olyan alacsony malignitású lymphoma, ahol a perifériás vérben a klonális (CD5-, CD19-, dimCD20-, CD23-pozitív) lymphocyták száma meghaladja az 5000/μl-t. Korai stádiumú CLL esetében, kezelési indikáció hiányában a figyelő várakozás („watch and wait”) az elfogadott álláspont. A kezelést igénylő betegek kimenetele sokat javult az immunkemoterápia és az új, molekulárisan célzott szerek bevezetésével. Az összefoglaló iránymutatást ad a CLL-es betegek ellátását illetően.