Kaliforniai kutatók metabolomikai módszert fejlesztettek ki az öngyilkosság legnagyobb kockázatának kitett depressziós betegek szűrésére.

Elsősorban a súlyos depresszió és a bipoláris zavar differenciálásának nehézségein segíthet az új módszer, a vérvizsgálat és a mentálhigiénés felmérés együttes alkalmazása.

Az édes ízt érzékelő ízlelőbimbók receptoraihoz kötődő édesítőszerek közé tartozó cukoralkohol, az eritrit egy új kutatás szerint növeli a szívinfarktus kockázatát.

Bár külön tudományok foglalkozik az öregedéssel összefüggő betegségek kialakulásának késleltetésével és/vagy az élettartam meghosszabbításával, nincsenek olyan markerek, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy a lehetséges kezelések befolyásolják az öregedés folyamatát.

A DREAM vizsgálati program eredményei szerint a szildenafil és a tadalafil sem mutatott hatásosságot az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatcsökkentésében.

Egy kis esetszámú vizsgálat szerint a hüvelyi ösztradiol tabletta jelentős változásokat okoz a posztmenopauzális nők hüvelyi mikrobiotájában, bár a kellemetlen tüneteket nem enyhíti.  

A phaeochromocytoma kellő időben felismerve műtéttel gyógyítható, ellen­kező esetben gyakran halálos. A kórképről alkotott ismereteink az utóbbi két évtizedben ugrásszerűen bővültek, amihez döntő mértékben járult hozzá a genetikai háttér egyre mélyebb megismerése. A jelen összefoglaló közleményben áttekintjük a legfontosabb klasszikus ismereteket, és bemu­tatjuk azokat a változásokat, amelyek a betegség korszerű szemléletének kialakulásához vezettek.

A precíziós orvoslásban nem a tüneteket, hanem az azokat kiváltó biológiai folyamatokat kezeljük. 

A táplálkozás kihat a bélbaktériumokra: elősegíti azoknak a baktériumfa­joknak a szaporodását, amelyek képesek metabolizálni a bélben rendel­kezésükre álló tápanyagokat. Megfordítva, a bélbaktériumok hozzájárul­nak az emésztés optimalizálásához, növelik az energiabevitelt. Döntően a táplálék összetétele határozza meg a bél mikrobiomjának összetételét, működését és diverzitását. Végeredményben a bélmikrobiom optimalizál­ja a táplálékból való energia- és szubsztráttermelést. Ez jótékony hatású lehet, ha alultápláltság veszélye áll fenn, de káros következményekkel jár túltápláltság és elhízás esetén.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező?