A mesterséges intelligencia alapú módszerek az egészségügy számos terü­letén is alkalmazhatók, például rutinfeladatok automatizálására, orvosi ké­pek elemzésére és kiértékelésére, különböző rendellenességek automatikus észlelésére vagy akár személyre szabott terápiás döntések támogatására. A terület érdemes az orvostársadalom figyelmére, mert ezen megoldások­kal együttműködve a munka megkönnyíthető, minősége és pontossága pedig javítható.

Ha most azt várja bárki is, hogy rendőrként konkrét tanácsokkal tudok szol­gálni azzal kapcsolatosan, hogy egy orvos, pedagógus vagy szülő honnan veszi észre, hogy a gyermeke vagy bármilyen hozzátartozója droggfüggő, csalódni fog. Nincsenek konkrétumok. Éppen ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy teljesen és merőben más, új drogprevenciós előadás­sorozatot készített.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) pozitívan véleményezte a COVID-19 kezelésére szolgáló Ronapreve (casivirimab/imdevimab) és Regkirona (regdanvimab) készítményeket.

A colorectális adenomák kolonoszkópos kimutatásában a „linked-color” színes technika találati aránya jócskán meghaladja a tradícionális technikákét.

A legfejlettebb egészségüggyel rendelkező országokban az osteoporosis egyre inkább az érdeklődés középpontjába került az elmúlt években. E fokozott figyelem mind a szakmában, mind a társadalomban észlelhető. A világszerte megfigyelhető érdeklődésnek több oka van. A legfontosabb minden bizonnyal az, hogy a civilizált országokban az átlagos élettartam megnőtt, illetve egyre növekvőben van, így a lakosságnak mind nagyobb hányada él abban az életkori csoportban, melyben az osteoporosis leggya­koribb formája egészségi problémát okoz.

Korábbi cikkeinkben beszámoltunk az adukanumab és a lecanemab engedélyezési folyamatának és klinikai vizsgálatainak állásáról, de van egy harmadik monoklonális antitest, a donanemab, amiből szintén hamarosan gyógyszer válhat.

A patológiai diagnosztika az emlőrák kivizsgálásának fontos részét képezi, ami a daganat morfológiai jellemzőiről történő száraz adatközlésén túl egy­re inkább az adatokat „felhasználóbarát” formában közlő, egyfajta tanács­adói szerepkör felvállalását is jelenti. A modern patológia másik feladata, hogy az egyre bővülő modern kezelési modalitások mögé a naprakész tárgyi tudást nemcsak felsorakoztassa, hanem az információs tér labirintusában segítse a kezelőorvost a betegség legeredményesebb kezeléséhez vezető út megtalálásában

A szívpanaszok miatt sürgősségi ellátásban részesülő, de nem szívinfarktusos betegekben a magas szenzitivitású kardiális troponin intermedier értékei jelzik a koronáriák megbetegedését.

Kezdeti állapotban lévő kutatások szerint memóriazavarokkal küszködő idős embereknél a hiperbárikus oxigén kezelés (HBOT) növeli az agyi vérátáramlást és javítja a kognitív teljesítményt.

Az egyes nem K-vitamin-antagonista orális alvadásgátló szereket (NOAC) közvetlenül összehasonlító vizsgálatok hiányában kevés segítséget kapnak az orvosok és a betegek ahhoz, miként válasszanak a gyógyszercsoport egyes képviselőinek hatásosságát és biztonságosságát tekintve. Ezt az ismerethiányt és bizonytalanságot igyekszik áthidalni az a metaanalízis, mely a mindennapi gyakorlatból gyűjtött adatok alapján végezte el a ha­tásossági és biztonságossági profilok direkt összehasonlítását.

Stroke, 2021. április