Jelenleg viszonylag kevés adat áll a klinikus rendelkezésére, amikor vá­lasztani kíván a direkt orális alvadásgátlók között pitvarfibrillációval élő betegének stroke-prevenciója céljából. Jelen vizsgálat ehhez a döntéshez kíván újabb információkkal szolgálni hosszabb távú utánkövetés alapján. Az adatok összegzése során olyan különbségek mutatkoztak a rivaroxaban javára, melyek a korábbi, rövidebb utánkövetést alkalmazó vizsgálatokban nem mutatkoztak meg. A halálozásban és az ischaemiás stroke előfordulá­sában megfigyelt különbségek életkorfüggőnek bizonyultak.

Az ESC legújabb, 2021-ben megjelent kardiovaszkuláris prevenciós aján­lása,¹ amely megerősítette, hogy az alsó végtagi perifériás érszűkület (low extremity arterial disease, LEAD) az igen nagy kardiovaszkuláris kockázatú csoportba tartozik. A SMART vizsgálat2 alapján igazolt az, hogy a már kardiovaszkuláris betegség­ben szenvedők, illetve kardiovaszkuláris (cardiovascular, CV) eseményen átesettek bár igen nagy CV rizikójúak, szükséges a rizikóstratifikáció, mivel az egyes bete­gek között jelentős különbség lehet a koc­kázatban, így a terápia megválasztásában is. A SMART-RISK táblázat alkalmazható a LEAD betegek rizikómeghatározásához.

Egy új közlemény szerint az autizmus spektrumzavarral élőkben gyakoribbak a szív- és érrendszer megbetegedései és a metabolikus problémák.

A sztatinok igen jelentős szerepet játszanak az atherosclerosis, kitüntetet­ten a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek primer és szekun­der prevenciójában, nemcsak közvetlenül a koleszterinszint csökkentése által, hanem egyéb, úgynevezett pleiotróp hatásokon keresztül is. Míg az orvosi és a laikus közgondolkodásban a gyógyszerek mellékhatásaira ál­talában kevesebb figyelmet fordítunk, mint arra valójában szükség lenne, addig a sztatinokkal kapcsolatban indokolatlanul nagy a félelem az esetle­ges máj- és izomkárosodástól; mind az orvosok, mind a betegek körében. Cikkünk célja, hogy reális képet nyújtson a sztatinkezelés kockázatairól.

A nátrium-glükóz kotranszporter (SGLT)2-gátlók erélyes glykaemiás hatásuk, a betegség kimenetelét módosító tulajdonságuk mellett kísérletes megfi­gyelésekben és kemény végpontú prospektív klinikai tanulmányokban egy­aránt kardio- és renoprotektív természetűnek bizonyultak. Az összefoglaló közlemény áttekinti az atheroscleroticus eredetű szívkárosodás, a szívelég­telenség, valamint a krónikus vesebetegség mérséklésének hátterében álló patogenetikai tényezőket, és a főbb primer és szekunder prevenciós klinikai vizsgálatok eredményét. Megállapítja, hogy e kedvező hatások tükrében az antidiabetikus kezelés hangsúlyai mára módosultak, s előtérbe kerültek az előnyös keringési és/vagy renális hatású szerek, sőt, az SGLT2-gátlók egyes képviselőit nem cukorbetegeknél is alkalmazzák. A diabetológiában primer és szekunder prevenciós helyük egyaránt körvonalazódott, nefrológiai te­kintetben – noha primer prevenciós szerepük is megkérdőjelezhetetlen – ma még nagyobbnak tűnik a szekunder prevenciós jelentőségük.

 A DiGeorge-szindróma az egyik leggya­koribb szubmikroszkopikus strukturális kromoszóma-rendellenesség. A kór­kép incidenciája 1:4000–6000 élveszülés.1 Magyarországon a 1:12 500 élveszülésre jutó gyakoriságával a kórkép aluldiagnosz­tizált.² A kórkép kialakulásáért a 22q11.2 kromoszómarégiót érintő mikrodeléció a felelős. Ezen kromoszómarégiót érintő genetikai eltérések leírására különböző szindrómák hátterében került sor, mint a velocardiofacialis, Cayler-cardiofacialis, conotruncalis anomália, arc- és Sedlackova-szindróma.³ A felsorolt szindrómák mind­egyike tünetileg több-kevesebb átfedést mutat a DiGeorge-szindróma tüneteivel, ezért az e kromoszómarégióhoz tarto­zó mikrodeléciós kórképeket 22q11.2DS (22q11 deléciós szindróma) néven foglaljuk össze. A 22q11 régió mikrodelécióját nem szindrómás conotruncalis eltéréssel rendel­kező egyének esetében is igazolták.⁴ A kór­kép jelentőségét az adja, hogy az egyik leggyakrabban előforduló mikrodeléciós szindróma, és egyike a legszélesebb kör­ben dokumentált szindrómáknak.

Egy randomizált vizsgálat új elemzése szerint a túlsúlyos vagy elhízott emberek esetén kevésbé hatásos a D-vitamin-pótlás, mint a normál testsúlyúakban.

Az antilipidémiás terápia kezdete egy fibrátszármazékhoz köthető. Később a sztatinok felfedezése és az LDL-koleszterin (LDL-K) célkeresztbe kerülése elhomályosította vezető szerepét, ez döntően a szimvasztatin (4S vizsgálat) sikereinek köszönhető. Hamarosan az is kiderült, hogy a fibrátok a PPAR-alfa nukleáris receptor aktivitásának fokozása révén csökkentik a triglicerid (TG) és növelik a HDL-koleszterin (HDL-K) plazmaszintjét.

A fázis 2b B-Clear vizsgálatban a bepirovirszen hatásosnak mutatkozott a hepatitisz B vírus kimutathatatlan szintre csökkentésében.

A Pfizer Vydura^® nevű gyógyszere az első olyan készítmény, amely mind a migrén akut kezelésére, mind az epizodikus migrén megelőzésére, 2022 októberében Magyarországon is bevezetésre került az elsők között Európában.