Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Brit kutatók szerint fehérjebevitel napi 25 grammal történő növelése nőkben akár 14%-kal is csökkenti a csípőtáji törések kockázatát, és a rendszeres tea-vagy kávéfogyasztás is jótékonyan hathat.

Egérkísérletekben azt találták, hogy a cukor megbontja a mikrobiomot és az immunműködést, ami metabolikus eltérésekhez vezet.

Az elhízás kezelésében az életmódváltás kitüntetett szereppel bír, ugyanakkor sokrétű erőfeszítést kíván. Az alacsony intenzitású pszicho­lógiai intervenciók alkalmazása mind az alap-, mind pedig a szakellátás­ban elősegíti a súlyfelesleggel élő páciensek kezelési együttműködését.

Az állati eredetű fehérjeforrások majdnem a teljes lakosság étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is. Szükségesnek, termé­szetesnek és magától értetődőnek tűnik ezeknek az élelmiszereknek a napi fogyasztása. Mégis, egyre több tudományos bizonyíték enged arra követ­keztetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat számos civilizációs megbetegedés kialakulásához, illetve súlyosbíthat már kialakult betegségeket. A cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik felhívni a figyelmet arra a növekvő mennyiségű kutatási eredményre, amely segít tisztázni az összefüggéseket a táplálkozás és a civilizációs betegségek között.

A növényi alapú diéták számos kardio-metabolikus előnyhöz juttatják a szervezetet: csökken a szív- és érbetegségek kialakulásának kockázata és az ezek talaján kialakuló mortalitás is.

A sztatinok szerepe az elsődleges és a másodlagos prevencióban már sok éve nem megkérdőjelezhető, és nem lesz vita tárgya a belátható jövő­ben sem. A cikk azokat a régi és új terápiás lehetőségeket állítja előtérbe, amelyekkel a súlyos familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedő, illetve a sztatinokat nem toleráló betegek kardiovaszkuláris kockázata jó eséllyel jelentősen csökkenthető.

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ne kövessük a celebek diétás szokásait, ha azokat nem támasztják alá tudományos bizonyítékok – írja a Nutrition and Diabetes című lap arra hivatkozva, hogy a paleolit diéta akár testsúlygyarapodást is okozhat és fokozza az egészségi problémák előfordulásának esélyét.

A zsírszegény táplálkozás sem hoz nagyobb testsúlycsökkentést, mint az egyéb fogyókúrás módszerek. 

A gyógyszeres kezelésekre nem reagáló felnőttkori epilepsziában a betegek mintegy harmadában az alacsony szénhidrát és magas zsírtartalmú étrend (vagyis mind a ketogén, mind a módosított Atkins diéta) csökkentette a görcsrohamok számát.