A zsírszegény diéta sem túl eredményes
A zsírszegény táplálkozás sem hoz nagyobb testsúlycsökkentést, mint az egyéb fogyókúrás módszerek.
A zsírszegény diéta hosszú távon nem csökkenti hatásosabban a testsúlyt a többi étrendi megszorításnál, ezért a táplálkozási előírásokban meg kell szüntetni ennek hatásos testsúlycsökkentőként történő ajánlását – állapították meg egy új metaanalízisben. A Lancet: Diabetes & Endocrinology folyóiratban 2015. október 29.-én online megjelent közleményben a vezető szerző, dr. Tobias (Brigham and Women’s Hospital, Boston, Massachusetts) kijelentette: évtizedeken keresztül nagy erőfeszítéseket tettünk a zsírok fogyasztásának csökkentésére, ennek ellenére mára már mindannyian többé-kevésbé túlsúlyosak, vagy kövérek vagyunk. Ez a stratégia hosszú távon nem vált be, de általában a többi diéta sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket.
Metaanalízisükben 53 randomizált – fogyókúrás és nem fogyókúrás, ill. testsúly stabilizáló klinikai vizsgálat - összesen 68 128 személy - adatait értékelték. A nagyon alacsony zsírtartalmú étrendek a napi kalóriabevitel 10%-ánál kevesebb, a mérsékeltebb diéták 30%-ánál kevesebb zsírt tartalmazhattak. Összehasonlításképpen („komparátor” diéta gyanánt) különböző táplálkozási előírások szerepeltek, pl: szokásos táplálkozás, alacsony szénhidráttartalmú, vagy éppen mérsékelt-, illetve magas zsírtartalmú étrendek. A diétás előírások szabályozása szintén nagyon változatos volt: az egyszeri szórólaptól a bonyolult programokig, a rendszeres diétás tanácsadásig, és akár a főzőiskoláig terjedt. A kalóriák megszorítása a legtöbb fogyókúrás programban, de nem mindegyikben szerepelt. A legtöbb vizsgálatot Észak-Amerikában végezték (37-et), a vizsgálatok fele legalább 1 évig tartott (n=27). Az összes személyt alapul véve, átlagosan 1 év megfigyelés után 2,71 kg fogyást lehetett megfigyelni, de a fogyásra specializálódott vizsgálatokban valamivel többet, 3,75 kg-ot.
A kutatók szerint „a fogyókúrás vizsgálatok összegzése után láthatóvá vált, hogy nincs különbség a zsírszegény, vagy a több zsírt megengedő diéták hatása között, bár az egyes vizsgálatok között nagy volt a szórás”. A zsírbevitelt megszabó étrendek közül 19 fogyókúrás vizsgálatban hasonlították össze az alacsonyabb és a magasabb zsírtartalmú diéták testsúlyra gyakorolt hatását, és megállapították, hogy hosszú távon nem voltak szignifikánsan kedvezőbbek a zsírszegény diéták, hiszen a kétfajta étrend testtömeg csökkentő hatása között mindössze átlagosan 0,36 kg volt a különbség. A szénhidrát- és zsírszegény diétát összehasonlító 18 fogyókúrás vizsgálatban a szénhidrát-szegény diéta kerül ki győztesen, hiszen szignifikánsan jelentősebb fogyást: átlagosan 1,15 kg volt a testsúlyvesztést eredményezett. A nem fogyókúrás, vagy csak a testsúly megőrzésére irányuló vizsgálatokban a zsírszegény diéta testsúlycsökkentő hatása azonos volt az egyéb diétákkal való összehasonlításban.
Valójában a zsírszegény diéta csak akkor járt komolyabb fogyással, ha a „szokásos, hétköznapi” táplálkozással hasonlították össze: ilyenkor valóban mínusz 5,40 kg volt a különbség a zsírszegény diéta javára.
Fogyni akaró betegeinknek, dr. Tobias szerint azt kell elmagyarázni, melyek a hasznos és melyek a kerülendő táplálékok, és ezek közül mindenki az ízlésének megfelelően válogasson. Dr. Kevin Hall (Bethesda, Maryland) kommentárjában megemlíti, hogy az emberek nem szoktak 6-8 hónapnál tovább diétázni, és nem túl meggyőző az összes diéta mellett észlelhető átlagos fogyás sem, ami mindössze 3,75 kg. Ennek oka valószínűleg az, hogy a fogyókúra alatt bekövetkező bizonyos biológiai változások miatt lassan visszatér az eredeti testsúly, de nem tudjuk igazából, hogy miért. Valódi kihívást jelent egy valóban hatásos, személyre szabott speciális diéta kidolgozása.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
