Biztonságos-e a paleolit diéta?

A szénhidrátban szegény, ugyanakkor zsírban gazdag (LCHF, low-carbohydrate, high-fat) paleolit (vagy paleo) diéta hívei azt javasolják, hogy csak olyan ételeket fogyasszunk, melyeket vadászó-gyűjtögető elődeink, a kőkori ősemberek is ettek. A médiafelhajtás, a bulvársajtó és a valóságshow-k nyomására egyre több ember adja a fejét ilyen és hasonló diétákra, noha ezek egészségi hasznát nem igazolják megbízható tudományos bizonyítékok. A 2014-es adatok szerint a paleo diétára kerestek rá a legtöbben az interneten a manapság divatos étrendek közül.

A LCHF diéta követői nagyobb mennyiségben fogyasztanak fehérjéket, rostokat és zsírt, mint a fejlett ipari országok átlagos lakossága, ugyanakkor kerülik a cukrokat és az élesztős szénhidrátokat. A javasolt ételek között szerepel a növényevő állatok húsa, a halak és a tenger gyümölcsei, a friss gyümölcsök és zöldségfélék, a tojás, a diófélék és magvak, valamint az egészséges olajok (olíva, dió, len, makadámia, avokádó, kókusz stb.). Tiltólistásak ugyanakkor a gabonafélék magvai, a hüvelyesek (köztük a földimogyoró), a tejtermékek, a finomított cukrok, a burgonya, a feldolgozott élelmiszerek, a só és a finomított növényi olajok.

Ha a kész- és félkészételeket és a finomított cukrokat több gyümölcsre és zöldségfélére cseréljük, akkor ez segítheti a testsúlycsökkenést, és kisebb szénhidrátbevitel mellett kisebb az esély az étkezést követő vércukor-ingadozásra is. A kilók azonban nem csökkennek automatikusan LCHF diéta mellett. Sőt, az étrendi zsírban gazdag táplálkozás hatására – a testsúlytól függetlenül – lipidek raktározódhatnak a májban, ami gátolja az inzulin hatását a hepatikus glükóztermelésben.

A melbourne-i egyetem kutatóiban aggodalmat keltettek a paleo diéta kockázatai, különösen azok esetében, akik eleve túlsúlyosak, és mozgásszegény ülő életmódot folytatnak, illetve azokban az esetekben, ahol prediabétesz vagy diabétesz áll fenn.

A lehetséges veszélyek feltárására túlsúlyos kísérleti egerekből két olyan csoportot alakítottak ki, melyek prediabétesz tüneteit mutatták. Az egyik csoport állatait 8 héten keresztül LCHF diétán tartották, mely 60 százalékban zsírokat tartalmazott – szemben a szokásos 3 százalékos zsírbevitellel. Az étrend 20 százalékát tették ki a szénhidrátok. A kontrollcsoport állatai a szokásos táplálékot kapták.

Nyolc hét elteltével a paleo diétán lévő állatok testsúlya növekedett, glükózintoleranciájuk és inzulintermelésük fokozódott. Az egereknél 15 százalékos testsúlygyarapodást tapasztaltak, miközben zsírtömegük megkétszereződött: 2 százalékról csaknem 4 százalékra növekedett.

Ez az „extrém mértékű testsúlygyarapodás” megfelel annak, ha egy körülbelül 90 kilogrammos ember 2 hónap alatt 13,5 kilogrammot szed magára. Ennek következtében fokozódik a magas vérnyomás, csontproblémák, ízületi gyulladás, szorongás és depresszió kockázata, potenciálisan megemelkedik a vércukor- és inzulinszint, és végül cukorbetegség alakul ki.

A végkonklúzió az − mondja Sof Andrikopoulos, a vizsgálat vezetője (az Australian Diabetes Society elnöke) −, hogy a zsírok túlságosan nagy mennyiségben való fogyasztása nem célravezető és nem egészséges: „Ez egy nagyon fontos üzenet a közvélemény felé. Óvatosan és körültekintéssel kell fordulnunk a divatdiétákhoz, és mindig szakember segítségét kell kérni a fogyáshoz. Csak olyan diétát szabad választani, mely mögött megbízható tudományos bizonyítékok állnak.”

A szerzők a paleolit étrend helyett mediterrán diétát javasolnak prediabéteszben és diabéteszben szenvedőknek, mivel a finomított cukorban szegény, egészséges hal- és extraszűz olívaolajjal készült, hüvelyesekből és fehérjékből álló étrend egészségi előnyeit tudományos adatok bizonyítják.