Dr. Cseplák György cikkei

Embertársaink fülkagylóinak felső csúcsán, helixén, nagyon eltérő százalék­ban a születés óta meglévő csomócska, megvastagodás, kis dudor figyelhe­tő meg. Ezek többnyire kétoldaliak, gyulladással nem járnak, panaszt nem okoznak, nem utalnak belső szervek érintettségére, orvosi beavatkozást nem igényelnek. A csomót Woolner megfigyelése alapján Darwin illesztette be evolúciós elméletébe, ez tette lehetővé, hogy a csomócskával kapcso­latban gondolatok keljenek szárnyra, százszámra készüljenek tudományos közlemények. Az alábbiakban a Darwin-csomóval kapcsolatos tényeket és elképzeléseket kíséreltem meg összefoglalni.

A négy „D”-vel jellemezhető pellagrára jelen körülményeink között számí­tani nem kell. Tudnunk kell azonban, hogy sok olyan apró tünetet észlel­hetünk, amely a B₃-vitamin hiánya következtében nehezíti meg betegünk életét. A mi kötelességünk pedig az, hogy apró jelek alapján is gondoljunk a tünetszegény pellagrára, amit könnyen meggyógyíthatunk.

A beteg – 60 év körüli, alacsony, túlsú­lyos vagy kissé elhízott hölgy – enyhe szeborreás bőrgyulladásának kezeléséhez kért szakorvosi segítséget. A bőr vizsgálata során elsősorban a felkaron szabálytalan alakú, fehéres, sima felszínű elváltozások­ra lettem figyelmes, melyek semmilyen panaszt nem okoztak, a betegnek nem is tűntek fel.

Olyasmiről lesz szó, amit nap mint nap láthatunk, csak nem mindig vesszük észre. A tágult pórus és az azt kitöltő mitesszer panaszt csak néha okoz, ezért a betegek sem mutogatják. Sokak számára viszont szenvedélyes öröm forrását jelenti, jólesik kapargatni és ki lehet nyomni! Mindemellett orvosi teendő is akadhat vele.

Betegeink vizsgálata közben pillantsunk rá kézujjaikra is. Kopogtatópárnák láttán gondolnunk kell más kötőszöveti rostok, közöttük a kollagén rostok felszaporodásával járó elváltozásokra, betegségekre is. Kötőszöveti rost­jaink, így a kollagén rost mennyiségi és minőségi termelése genetikusan programozott tulajdonságunk. A jövőben bizonyára választ fogunk kapni arra a kérdésünkre is, hogy ezen öröklött tulajdonságunkon kívül vannak-e olyan újabb tényezők, amelyek fokozzák vagy csökkentik a rostok, közöttük az „enyvadó” rostok termelését.

Egykor fontos érzékével a Föld legnépesebb gerinces állatfaja, a Homo sapiens rosszul sáfárkodik. Irigykedve olvasom, hogy némely gerinces élőlénytársunk kilométerekről is megérzi az illatüzeneteket. A bennünket körülvevő illat- és szagtengerben szaglásunkra mi már alig támaszkodunk. Talán kevesebb házasság végződne válással, ha jobban támaszkodnánk rá.

A lábbeliktől és a körömvágási szokásoktól a lábujjak keringési zavaráig és a bakteriális vagy gombás fertőzésekig sok mindenre kell gondolni ennek a hétköznapi bőrgyógyászati problémának a sikeres kezeléséhez, a szö­vődmények elkerüléséhez.

A stukkó keratózis olyan kezelést igénylő bőrelváltozás, amelynek létrejöt­tében több tényező is szerepet játszhat. Meglepő, hogy plakkjaiból humán papillómavírus is kimutatható. Az elváltozások azonban nem fertőznek és rosszindulatúvá sem válnak. Orvos fejünkkel ilyenre nemigen vagyunk fel­készülve. Ez a bőrelváltozás, betegség legyen példa arra, hogy amikor oki tényezők után nyomozunk, engedjük el a fantáziánkat. Inkább feleslegesen gondoljunk sok mindenre, és a felesleges gondolatokat a végén, miután célba értünk, jó szívvel el lehet hessegetni.

Az ajkak sokirányú tevékenységét bonyolult, vér- és nyirokerekkel, ide­gekkel, finom mozgásra képes izomszövettel bőven ellátott, különleges irányokban elrendeződött kötőszöveti kötegekből kialakult egység teszi lehetővé, amelyet szervnek kell tekintenünk. Helytelenítenünk kell az aj­kak épségét kockáztató sebészi és kozmetikai beavatkozásokat, az ajkak vegyszeres kínzását.

Naponta látunk ilyet, csak nem tűnik fel. Főleg ha idős, félénk tekintetű asszonyokat vizsgálunk, nem tulajdonítunk jelentőséget a bőrükön, főleg az alkarokon lévő, szabálytalan, csillag alakú, hegeknek látszó fehér foltoknak. Az irodalmi adatok szerint az 50 év feletti lakosság 12%-ánál megtalálhatjuk ezeket, ha keressük. Sze­rintem ritkábban. Ha megkérdezzük, hogy kerültek oda, a betegek kivétel nélkül arról panaszkodnak, hogy karjukat beütötték, azért vannak ott a „hegek”. Nőkön gyako­ribb az ilyen bőrelváltozás, férfiakon ritkáb­ban látható.

Egy ötvenes éveiben járó, egyébként egészséges, jó általános állapotú férfi betegen a fizikális vizsgálat közben találta meg háziorvosa a képen látható elváltozást (1. ábra). A beteg az előzményekről sem­mit sem tudott mondani – a hátán kialakult léziót sem ő maga nem vette észre, sem a családtagjai nem hívták fel rá a figyelmét. Fájdalmat, kellemetlenséget, egyéb szub­jektív panaszt az elváltozás nem okozott.

Az alábbi írás fő tanulsága, hogy a rendelkezésünkre álló modern vizsgá­lati módszerek mellett ne tétovázzunk igénybe venni olyan segítséget is, amely talán napjaink tankönyveiben nem is található meg. A fél- és kétoldali cimparánc, az időskori vagy magas koleszterinszintre utaló szaruhártyaív (arcus senilis) és az ezekhez hasonló sokféle „jövendölő jel” igénybevétele segítheti munkánkat. Ha felfigyelünk rájuk, ha ismerjük a jelentésüket.