Dr. Szathmári Miklós cikkei

Legújabb számunk szerkesztőségi közleménye az originális biológiai készítményeket követő termékek, a hasonló biológiai készítmények biohasonlóságvizsgálatának kérdésével foglalkozik. Mivel az originális biológiai készítmények rendkívül drágák, az olcsóbb hasonló biológiai termékek megjelenése nagy jelentőséggel bír az orvoslás számos területén. Ide tartozik többek között a növekedési hormont pótló kezelés, valamint a különböző típusú interferonok és az elsősorban a vesebetegek anaemiájának kezelésében jól bevált eritropoetin alkalmazása.
   A szimpózium a szájüregi daganatos, daganatmegelőző és egyéb elváltozásokkal foglalkozik. A kérdéskörnek különös jelentőséget ad az a szomorú tény, hogy Magyarországon az ilyen lokalizációjú rosszindulatú daganatos elváltozások okozta halálozás kiemelkedően nagy, és az elmúlt 30 évben ötszörösére növekedett. Az ilyen daganatok korai stádiumban történő felismeréséhez nem kellene drága szűrőprogramokat indítani, a veszélyeztetett populáció – dohányosok és alkoholbetegek – jól ismert.Mindezek alapján odafigyeléssel és egyszerű fizikális vizsgálattal jelentős mértékben csökkenthető lenne a szájüregi daganatokkal összefüggő halálozás.
   Az Epstein–Barr-vírus okozta fertőzések szerológiai diagnosztikájának értékelése sokszor nem könnyű feladat. A német szerzők jól áttekinthető közleményükben egyértelmű ajánlásokat fogalmaznak meg a diagnosztikára vonatkozóan. Kommentárjában Nagy Károly professzor úr fontos elméleti és gyakorlati szempontokkal egészíti ki a közlemény legfontosabb megállapításait.
   A korszerű endovaszkuláris módszerek lehetőségeit és a hagyományos érsebészeti beavatkozások mai szerepét ismertető közleményt Dr. Entz László értékes, a hazai viszonyokat és ajánlásokat részletesen bemutató kommentárja egészíti ki.
   Érdekes és nagy jelentőségű kórkép a Takotsubo-szindróma, melyet a legtöbbször erős érzelmi megrázkódtatást követő stenocardia, ST-eleváció és T-hullám-inverzió, a szívspecifikus enzimek normális vagy alig emelkedett szintje jellemez. A kórkép elsősorban a postmenopausás nőket érinti, prognózisa jó. Ha a kórelőzményi adatok alapján gondolunk a Takotsubo-szindróma lehetőségére, akkor az érintetteket megkímélhetjük a felesleges beavatkozástól.
  A gyermekbántalmazás fogalomkörében sajnos még az orvosok egy része is meglehetősen tájékozatlan. Itt közölt cikkünkből és Schuler Dezső professzor úr kommentárjából kiderül, hogy a fizikai bántalmazás és a szexuális zaklatás mellett az elhanyagolás és az érzelmi bántalmazás is fontos típusa a bántalmazásnak. A kockázati tényezők ismerete és felismerése a megelőzés szempontjából is nagy fontossággal bír,mert megfelelő gondozással a gyermekbántalmazás előfordulását jelentősen csökkenteni lehet.
  Folyóiratunk nem először foglakozik az onkológiai sürgősségi állapotokkal. A daganatos betegek életkilátásai az elmúlt években jelentősen javultak, amiben a közvetlen daganatellenes kezelések fejlődése mellett jelentős szerepe van a szupportív terápia fejlődésének is.Gondoljunk csak a korszerű intravénás biszfoszfonátok alkalmazására hypercalcaemia esetén, vagy az agranulocytosisos betegek sepsisének korszerű antibiotikum-kezelésére. Ezekkel a kérdésekkel és több más metabolikus és strukturális onkológiai sürgősségi állapot ellátásának korszerű lehetőségeivel foglalkozik a közlemény.
   E számunkban a multicentrikus, kontrollált vizsgálatok közül egy diabetológiai vizsgálat ismertetését olvashatják Jermendy György professzor úr tollából. Az EKG-elemzés és a betegtájékoztató biztosan jó gyakorlati segítséget nyújt majd a kollégáknak és az általuk ellátott betegeknek.
  Bízom benne, hogy a nyári periódusban is sikerül felkeltenünk érdeklődésüket közleményeinkkel és az azokhoz kapcsolódó kommentárokkal.

Tisztelt Olvasók!

Júliusi-augusztusi összevont számunkban számos, a családorvosok és más szakorvosok számára egyaránt érdekes közleményt olvashatnak.
Az élelmiszer-allergiák témaköre az elmúlt években az érdeklődés homlokterébe került, de az orvosok bővülő tájékozottsága sokszor fogalmi zavarokkal, egyes jelenségek eltúlzásával, máskor fontos ismeretek hiányával társul. Dr. Bakos Noémi közleményében meghatározza az élelmiszer-allergia fogalmát, ismerteti annak klinikai tüneteit, majd részletes ismertetést ad az állati és növényi eredetű keresztreaktív allergénekről. A tej- és tojásallergia kiemelt jelentőséggel bír a táplálékallergiák között, ezekről részletesen olvashatnak a közleményben. A csirkeembrióban, tojásban előállított vakcinák tojásérzékenység melletti alkalmazásáról is tájékoztatást kapnak a cikkben.
A szimpózium ezúttal a bipoláris betegség – a régebben psychosis maniacodepressivának nevezett kórkép – epidemiológiájával, diagnosztikájával és újabb kezelési lehetőségeivel foglalkozik. Amint azt Dr. Rihmer Zoltán bevezetőjéből megtudhatják, a bipoláris betegség összesített élettartam-prevalenciája 3–5%,Magyarországon kiemelkedően nagy. A betegség jellemzően aluldiagnosztizált, mert a hipomániás-mániás fázist nem ismerjük fel, és a kórképet unipoláris depresszióként kezeljük. A bipolaritás felismerése, megfelelő kezelése jelentősen javítja az addig terápiarezisztens beteg állapotát, és csökkenti a befejezett szuicidumok, valamint az egyéb szövődmények gyakoriságát.

 A két közlemény lényegretörően foglalja össze a hypercalcaemia okait, a differenciáldiagnosztika lépéseit és a korszerű terápiás lehetőségeket. Dr.Kovács László kommentárja érdekes saját megfigyeléssel egészíti ki a közleményt, mely szerint a primer hyperparathyreosisban szenvedő betegek hypertoniájának hátterében részben szekunder hyperaldosteronismus állhat, ami sikeres műtét után megszűnik. Dr. Mészáros Szilvia a terápiás lehetőségekről az eredeti közleményt meghaladó részletességgel ad tájékoztatást, különös tekintettel a korszerű biszfoszfonát vegyületek alkalmazására. Külön figyelmet érdemelnek a közeli jövő terápiás lehetőségéről, az úgynevezett kalcimimetikus hatású vegyületekről olvasható információk.
 A szimpózium bevezetéseként érdemes tisztázni néhány, a közleményekben is érintett kérdést. Az első és legalapvetőbb a szérum kalciumszintjének mérése és értékelése. A szérum-kalciumszintet korábban atomabszorpciós spektrofotometriával, újabban legtöbbször laboratóriumi automatákkal mérik. Az ionizált kalcium koncentrációjának mérése nem elterjedt módszer, pedig a hypercalcaemia diagnózisának kritériuma az ionizált kalcium szintjének a referenciatartományt (1,05–1,29 mmol/l) meghaladó értéke. Sajnos mind az összes kalcium, mind az ionizált kalcium koncentrációjának mérésekor sok a bizonytalanság, ezért kórosnak tűnő eredmény esetén indokolt az ismétlés, a más laboratóriumban végzett kontroll. Mint a cikkek is említik, a szérum albuminkoncentrációja befolyásolja a teljes kalciumszintet: hypalbuminaemia esetén a mért értéknél nagyobb, nagy albuminkoncentráció esetén annál kisebb a valós összkalciumszint. A közleményekben szereplő kissé zavaros leírás helyett a következő egyszerű egyenletet érdemes szem előtt tartani: szérum korrigált kalciumszintje (mmol/l) = szérum korrigálatlan kalciumszintje (mmol/l) + 0,02X((40– szérum albuminszintje [g/l]).

Tisztelt Kolléganők és Kollégák!

E számunk Hazai aktualitás rovatába az Országos Sportegészségügyi Intézet munkatársai írtak igen olvasmányos összefoglalót az egyre dinamikusabban fejlődő molekuláris biológia és az egyre gyakrabban előforduló sportsérülések összefüggéseiről. Bár az eljárások nagy része még a kísérletek szakaszában jár, a közeli jövő nagy terápiás lehetőségeit hordozzák az izom-, porc-, szalag- és csontsérülések kezelése terén.

Az Orvostovábbképző Szemle jelen számának vezető témája az ST-eleváció nélküli coronaria-szindróma diagnosztikája és kezelése. A tömör esetismertetést és a szindróma rövid kórélettani összefoglalását követően a diagnosztikus lépéseket, majd a gyakorlati szempontból fontos kockázati besorolást ismerteti a közlemény. A cikksorozat harmadik része a kezelési lehetőségeket tekinti át. Talán a német szerzők cikkeinél is hasznosabb a szimpózium bevezetője, amelyben Tenczer József professzor úr az epidemiológiai adatok rövid ismertetését követően a hazai Kardiológiai Szakmai Kollégium ajánlását foglalja össze rövid, áttekinthető formában. Ezt nem pusztán elolvasnia, hanem megtanulnia is érdemes minden, belgyógyászati betegekkel foglalkozó orvosnak. Az egyre bővülő terápiás lehetőségek szinte mindegyikéről részletes közlemények jelentek meg folyóiratunk korábbi számaiban, ezek ismételt átnézésével tartós és korszerű ismeretanyaggal bővülhet tudásunk.

A renovaszkuláris hypertonia nem invazív szűréséről szóló közlemény két fontos gyakorlati következtetése közül az egyik az, hogy a kórelőzmény pontos megismerésén és a fizikális vizsgálaton alapuló előszűrés alapvető fontosságú. A másik, egyébként jól ismert konklúzió szerint a nem invazív vizsgálómódszerek pozitív, illetve negatív prediktív értékét a vizsgált hypertoniás populáció előszűrtsége messzemenően befolyásolja. A cikkhez kapcsolódó kommentár a renovaszkuláris hypertoniát szélesebb fogalomkörben értelmezi, ami a diagnosztikus teendők és a terápiás vonatkozások tekintetében egyaránt összetettebb átgondolást igényel.

A gastrooesophagealis reflux betegség leghatékonyabb kezelése egyértelműen a protonpumpagátló gyógyszerek adása. Egyes esetekben indokolt lehet a laparoszkópos fundoplicatio, és újabban biztató adatok jelentek meg az endoszkópos kezelési lehetőségekről is. Két cikkben és a kapcsolódó kommentárokban hasznos adatokat találhatunk arról, hogy milyen szempontok szerint dönthetünk a különböző kezelési lehetőségek között, és milyenek az egyes terápiás lehetőségek eredményességi mutatói.