Jorgo Kliton, Ágoston Péter, Major Tibor, Polgár Csaba cikkei

Munkánk célja prosztatarákos betegek képvezérelt sugárkezelésekor a betegbeállítás pontosságának meghatározása a kezelőhelyiségben lévő kilovoltos CT-vel, valamint a prosztatára végzett manuális és a medencecsontokra történő automatikus képillesztés pontosságának összehasonlítása volt. 2011. január és március között 10 prosztatarákos beteget vontunk be a vizsgálatba. A tervezési CT-szeleteken berajzoltuk a prosztatát (CTV-PROS), a prosztatát és az ondóhólyagok kaudális egy cm-ét (CTV-PVS). A tervezési céltérfogat (PTV) a prosztata +/- a vesicula seminalisok kaudális részei voltak, a kismedencei nyirokrégióval vagy anélkül – a betegek kockázati besorolásának függvényében. A PTV-t a klinikai céltérfogat (CTV) 10 mm-es minden irányban történő kiterjesztésével kaptuk. Kezelés előtt az izocentrumot 3 db 1 mm-es átmérőjű gömb alakú sugárfogó bőrmarker segítségével jelöltük a betegen. Beállítás után a beteget az asztallal 180 fokban elfordítottuk, és a kezelőhelyiségben levő, síneken mozgó kilovoltos CT-n sorozatképeket készítettünk az izocentrum régiójáról (kezelési CT). A tervezési és kezelési CT-képek illesztéséhez képfúziós szoftvert használtunk. Először automatikus illesztés történt, majd a prosztata kontúrjára (CTV-PROS) további, manuális képillesztést végeztünk. Minden illesztést követően feljegyeztük az izocentrum beállítási hibáját laterális (LAT), longitudinális (LONG) és vertikális (VERT) irányokban. Az adatokat t-próbával hasonlítottuk össze. Meghatároztuk a beállítás szisztematikus és véletlenszerű (ún. random) hibáját automatikus és manuális illesztés alapján is. A CTV-PTV biztonsági zóna nagyságát a különböző irányokban van Herk képlete alapján számoltuk. Tíz betegnél 42 kezelés előtti CT-sorozatot elemeztünk, összesen 252 beállítási eltérést jegyeztünk fel. Az izocentrum átlagos beállítási hibája automatikus és manuális képillesztésnél LAT 0,19 cm és 0,07 cm (p=0,001), LONG 0,05 cm és 0,03 cm (p=0,07), VERT 0,16 cm és 0,22 cm (p=0,16) volt. A beállítás szisztematikus hibája automatikus és manuális illesztésnél LAT 0,22 cm és 0,26 cm, LONG 0,17 cm és 0,18 cm, VERT 0,25 cm és 0,26 cm volt. A beállítás random hibája LAT 0,31 cm és 0,26 cm, LONG 0,27 cm és 0,27 cm, VERT 0,24 cm és 0,33 cm volt. Manuális illesztésnél a CTV-hez laterálisan 0,93 cm, longitudinálisan 0,65 cm, vertikálisan pedig 0,89 cm biztonsági zónát kell adnunk ahhoz, hogy a betegpopulációban a céltérfogatok legalább 95%-át lefedje az előírt dózis 95%-a. A kezelőhelyiségben elhelyezett CT segítségével a betegbeállítás a prosztatára végzett lágyrész-képillesztéssel ellenőrizhető. A manuális és automatikus képillesztés közötti eltérést laterális irányban szignifikánsnak találtuk. Prosztatarák képvezérelt külső besugárzásakor a CTV megfelelő ellátásához szükséges biztonsági zóna mindhárom irányban 1 cm alatti, ami alátámasztja eddigi gyakorlatunk helyességét. Magyar Onkológia 56:193–198, 2012

Kulcsszavak: képvezérelt sugárkezelés, prosztatarák, kilovoltos CT