hirdetés

A D-vitamin és a halálozás

A nyolc prospektív kohorszvizsgálat adatait elemző metaanalízis célja annak vizsgálata volt, hogy milyen prognosztikus kapcsolat van a 25(OH)D szérumkoncentrációja és a bármilyen okú, a kardiovaszkuláris, illetve a rákos halálozás közt.

hirdetés

Bár a D-vitamin az ételekben is jelen van, főként a napfény ultraibolya B sugárzása hatására keletkezik a bőrben. Leggyakrabban mért metabolitja a szérumban a 25-hidroxi-D-vitamin (25(OH)D), mivel ennek hosszú, kb. 3 hét a féléletideje és szérumkoncentrációja mintegy 1000-szerese a fiziológiailag aktív metabolitnak, az 1,25-dihidroxi-D-vitaminnak (utóbbi féléletideje csak pár óra). Mivel földrajzi területenként és évszakonként változik az ultraibolya B sugárzás, a populáció 25(OH)D koncentrációja is ennek megfelelően ingadozik. Továbbá, a nőkben és az idősekben gyakoribb, hogy kórosan alacsony a 25(OH)D szintje. Az azonban nem ismert, hogy hogyan függ össze a 25(OH)D koncentráció a halálozással.

A metaanalízis során a különböző európai országokban és az USA-ban végzett 8 prospektív kohorszvizsgálatban résztvett 50–79 éves személyek adatait elemezték, összesen 26 018 emberét. A követési idő terjedelme 4,2–15,9 év volt. A halálozásokat a területi vagy az országos regiszterek alapján állapították meg, s az esetek 97,6%-ában ismert volt a halál oka.

Az elemzésekben kovariánsként szerepeltek a szociodemográfiai, az antropometriai, a kórtörténeti adatok, valamint az életstílus jellemzői. Ezeket vagy kérdőívek vagy interjúk segítségével tudták meg a személyektől, de egyes vizsgálatokban meg is mérték a testmagasságot és a testsúlyt, vagy a betegségregiszterek (pl. rákregiszter) alapján ellenőrizték a korábbi betegségeket.

A statisztikai elemzés két lépésből állt: először külön-külön elemezték az egyes kohorszokat, majd pedig metaanalízist végeztek a kapott hatások alapján. A 25(OH)D koncentrációkat külön-külön minden kohorszban, illetve minden vizsgált alcsoportban kvintilisekre osztották, s így minden vizsgálatban a személyek 20%-a került egy kvintilisbe. A hazárd arányok, illetve az esélyhányadosok kiszámítására a Cox-féle arányos hazárd, illetve a logisztikus regressziós modelleket alkalmazták, így vetették össze a legnagyobb 25(OH)D kvintilist a kisebbekkel. A kétféle arányt a továbbiakban „kockázati arányként” említették.

A kardiovaszkuláris és a rákos halálozást annak figyelembe vételével elemezték, hogy e betegségek előfordultak-e a kórtörténetben. A bármilyen okú halálozás szenzitivitási elemzésében csak azok a személyek szerepeltek, akiknek korábban sem kardiovaszkuláris betegségük, sem rákjuk nem volt.

Minden kimenetel esetében háromféle modellt alkalmaztak. Az elsőben az adatokat az életkorra, a nemre és a vérvétel évszakára korrigálták, a másodikban ezek mellett a képzettségre, a testtömegindexre, a dohányzásra és a fizikai aktivitásra is, a harmadikban pedig figyelembe vették azokat a betegségeket is, amelyek szerepet játszhattak a 25(OH)D és halálozás kapcsolatában (azaz a kórtörténetben szereplő diabéteszt, magas vérnyomást, kardiovaszkuláris betegséget és rákot). A fő eredményeket a 2. modell szolgáltatta.

Az egyes vizsgálatokban a kezdeti medián 25(OH)D koncentráció 24 és 62 nmol/l között volt. Az alacsonyabb értékek olyan vizsgálatokban fordultak elő, amelyekben nem vagy csak ritkán vettek vért nyáron és ősszel.

A kezdeti 25(OH)D szint az életkorral nem függött össze, de a koncentráció a nőkben konzisztensen alacsonyabb volt, mint a férfiakban. Amint az várható volt, a nyáron vagy ősszel vett vérből meghatározott 25(OH)D koncentráció jóval alacsonyabb volt, mint a télen vagy tavasszal vett vérmintákban. Emellett magasabb volt a 25(OH)D szérumkoncentrációja a képzettebb személyekben és a komoly fizikai aktivitást kifejtőkben, és alacsonyabb volt a kövérekben, valamint a dohányosokban. A koncentráció nem függött attól, hogy kórtörténetben szerepeltek-e krónikus betegségek.

A követési idő alatt 6695 személy halt meg, ezek közül 2624-en kardiovaszkuláris betegségben és 2227-en rákban.

A legalacsonyabb 25(OH)D kvintilisbe tartozók bármilyen okú halálozásának összesített kockázati aránya a legmagasabb kvintilisbe tartozókhoz képest a 2. modellben 1,57 volt (95%-os konfidencia intervallum: 1,36–1,81); hat vizsgálatban szignifikáns volt ez az arány, s a másik két vizsgálatban közel szignifikáns (p<0,05-ös szinten). Hasonló számítással a kardiovaszkuláris halálozás kockázati aránya 1,41 (1,18–1,68) volt azokban, akiknek korábban nem volt kardiovaszkuláris betegségük, és 1,65 (1,22–2,22) azokban, akiknek kórtörténetében szerepelt kardiovaszkuláris betegség. A rákos halálozás kockázati aránya a rákos kórtörténetű személyekben 1,70 (1,00–2,88) volt. Ezek az eredmények mind statisztikailag szignifikánsak és hasonló erősségűek. A kivétel a rákos halálozás kockázati aránya volt azokban, akiknek korábban nem volt rákjuk; náluk ennek az aránynak 1,03 (0,89–1,20) volt csak az érteke, ami azt jelzi, hogy ez a halálozás nem függött össze a 25(OH)D szinttel. A bármilyen okú halálozás kockázati aránya majdnem változatlan maradt, ha kizárták az elemzésből azokat, akiknek korábban kardiovaszkuláris betegségük vagy rákjuk volt.

Az összes 25(OH)D kvintilis alapján készített dózis-válasz görbék nemlineáris, inverz kapcsolatot mutattak a 25(OH)D szint, valamint a bármilyen okú és a kardiovaszkuláris halálozással, és rákos kórelőzmény esetén a rákos halálozással is.

Összességében az eredmények azt mutatták, hogy az alacsonyabb 25(OH)D szinttel nagyobb mértékű bármilyen okú és kardiovaszkuláris halálozás járt együtt, valamint a rákos halálozás is gyakoribb volt azokban, akiknek korábban rákjuk volt. Ezek az eredmények konzisztensek voltak az egyes vizsgálatokban, a nemekben, az életkori csoportokban és a vérvétel évszakától sem függtek.

A szerzők úgy értelmezték az eredményeket, hogy az alacsony 25(OH)D koncentráció a rossz egészségi állapot markere lehet, nem pedig a korai halálozás oka. Magától értetődőnek látszik, hogy a rossz egészségi állapotú emberek kevesebb időt töltenek a szabadban, mivel kevésbé képesek a fizikai aktivitásra. Emiatt viszont kevesebb ultraibolya B sugárzás éri őket, s bőrükben kevesebb D3 provitamin termelődik.

 

Forrás: British Medical Journal

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.