hirdetés

D-vitamin-pótlás és asztma: vegyes eredmények

A vér D-vitamin-szintje befolyásolja a légutak érzékenységét.  

hirdetés

Retrospektív vizsgálatok szerint 30 ng/ml alatti szérum 25-hidroxivitamin D-szintek esetén a légutak túlérzékennyé válnak, gyöngül a légzésfunkció, növekszik az asztmás fellángolások gyakorisága, és a beteg kevésbé reagál kortikoszteroid kezelésre. Bár a részletes hatásmechanizmus nem ismert, de feltételezhető, hogy a D-vitamin erősíti a kortikoszteroidok gyulladáscsökkentő hatását, akár azáltal, hogy a T-sejteket IL-10 termelésre ösztönzi, vagy azáltal, hogy gátolja a TH17 citokin termelődését. Az alacsony D-vitamin-szint egy pro-inflammatorikus helyzetet hoz létre, és a D-vitamin jelátviteli utak, valamint a receptor polimorfizmus miatt a különböző citokinek közötti egyensúly megbillen, simaizom-kontrakciók keletkeznek, a légutak megváltoznak. Így a D-vitamin pótlás esetleg megváltoztathatja a szteroidokra adott választ, és csökkentheti a légúti gyulladásokat, javíthatja az asztmás betegek állapotát. Nemzetközi ajánlások a perzisztáló asztma kezelésére a priméren gyulladáscsökkentő kortikoszteroid inhalációt javasolják – bár a betegek mintegy 45%-a alig reagál ezekre a kezelésekre. Az alábbi vizsgálatban arra kerestek választ, hogy a D-vitamin pótlás növeli-e a szteroidok hatásosságát.  

Az American Thoracic Society 2014-es ülésén elhangzott előadásában – ami ugyanakkor a JAMA-ban online részletesen is megjelent – Dr. Mario Castro foglalta össze a D-vitamin és az asztma közötti összefüggéseket a VIDA (Vitamin D Add-on Therapy Enhances Corticosteroid Responsiveness in Asthma) klinikai vizsgálat kapcsán nyert tapasztalatok alapján.

Az Amerikai Egyesült Államokban az AsthmaNet-hez, a National Heart, Lung, and Blood Institute asztma hálózatához tartozó 9 intézetének bevonásával végeztek olyan felnőttkori asztmás betegen vizsgálatot, akiknél a szérum 25-hidroxivitamin D-szintje 30 ng/ml-nél alacsonyabb volt. A betegbevonást 2011 tavaszán kezdték, és 2014 januárjáig folytatták. A 408 beteg körül 201 beteg töltőadagként egyetlen 100 000 IU orális D3-vitamin adagot, majd naponta 4 000 IU adagot kapott folyamatosan, a többi 207 beteg placebo „kezelésben” részesült. Minden beteg napi 320 μg ciclesonidot (Alvesco®) inhalált. Amennyiben az első 12 hét után az asztma javulását érték el, úgy a ciclesonid adagját napi 160 μg-ra csökkentették további 8 hét időtartamra. Amennyiben a javulás fennmaradt, úgy az adagot tovább csökkentették napi 80 μg-ra újabb 8 hetes időtartamra.

A D-vitamin-pótlás nem változtatott az asztmás betegség lefolyásán: nem volt különbség a D-vitaminos és a placebós betegcsoport között a kezelés első sikertelenségének megjelenési idejében, azaz a légzésfunkció romlásában, a béta-agonisták, a szisztémás kortikoszteroidok nagyobb adagjának használatában, az orvosi ellátás igénybevételének szükségességében (igazított kockázati arány /HR/: 0,9, 95% CI:0,6-1,3, p=0,54). Az eredmények nem igazolták a másodlagos elvárásokat sem: nem volt szignifikáns különbség a D-vitamint szedők és a placebót kapók csoportja között az asztmás exacerbációk számában sem (igazított HR: 0,63, 95%CI 0,39-1,01, p=0,05). Tehát a D-vitamin hiányos asztmás betegeknél a terápiás céllal alkalmazott D-vitamin-pótlás nem hozza meg a várt eredményeket. Ugyanakkor szignifikáns különbség alakult ki a kezelés és megfigyelés 28. hetére, amikor a D-vitamint szedő betegek és a placebót szedő betegek csoportjában a ciclesonid kumulatív napi dózisa 111,3 μg-nak, illetve 126,2 μg-nak adódott (p=0,02) – tehát a D-vitaminnal pótolt betegeknél alacsonyabb ciclesonid dózis is elegendő volt. Egyébként Dr. Castro kijelentette, hogy „általánosságban kevesebb kezelési kudarc következett be” a D-vitaminos csoportban, és a fellángolások azoknál csökkentek szignifikánsan, akiknél sikerült a pótlással a szérum normál D-vitamin szintjét elérni. A D-vitamint kapók csoportjának 82%-a jól reagált a kezelésre, és szérum 25-hidroxivitamin D-szintjük elérte, vagy meghaladta a 30 μg-ot. Ezeknél a betegeknél - a placebo csoport betegeihez képest - jóval ritkábban volt sikertelen a kezelés (igazított HR: 0,6, 95%CI: 0,4-0,9, p=0,03), és jóval kevesebb volt az akut exacerbáció is (igazított HR: 0,5, 95%CI: 0,3-0,8, p=0,01), tehát a D-vitamin kiegészítés hatásosnak mutatkozik az alacsony D-vitamin szérum-szintű asztmás betegekben.  

Dr David Thickett, a birminghami Egyetem szakértője szerint a D-vitamin biológiáját igen nehéz tanulmányozni, hiszen azt annyi minden befolyásolja. Például az emberi bőr színének különböző változatai, a napsugárzás ellen védő ruházat eltérései máris nehézzé teszik az összehasonlításokat, de véleménye szerint is a fenti biztató eredmények további kutatásokra ösztönöznek.    

 

Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:

1. Medscape Medical News

2. JAMA 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.