A Parkinson-kór korai jelei és okai

A szakértők sem tudják, hogy pontosan mi okozza a Parkinson-kórt, de jelenleg úgy gondoljuk, hogy genetikai elváltozások és környezeti faktorok – pl. toxinok – is szerepet kapnak a betegség kialakulásában.

Korai jelek

A Parkinson-kór tünetei fokozatosan jelennek meg. Gyakran az egyik kéz enyhe reszketése keletkezik a test merevség-érzésével. Idővel egyre több tünet jelenik meg, és egyes embereknél demencia alakul ki. A Parkinson-kór korai tünetei között vannak a következők:

• mozgás-problémák, például reszketés
• koordinációs és egyensúlyi zavarok, mely miatt a beteg leejt dolgokat, vagy elesik
• az érzések és a szaglás elvesztése
• járás változások, a beteg enyhén előre hajlik, vagy csoszogva jár
• rögzült arckifejezés az arcizmokat ellenőrző idegek elváltozásai miatt
• hang remegése vagy gyenge hang
• kevésbé olvasható és gyenge kézírás
• alvászavarokhoz vezető nyugtalan lábak és egyéb okok
• egy 2015-ös vizsgálat szerint az alvás közben jelentkező rapid szemmozgások erősen utalnak Parkinson-kórra.

A mozgászavarok a test egyik oldalán indulnak, és fokozatosan érintik a test mindkét oldalát. Egyéb gyakori tünetek:

• kedélyállapot, hangulat változás, köztük depresszió
• nehézkes rágás és nyelés
• fáradtság
• székrekedés
• bőr-problémák
• idővel demencia, téves eszmék, hallucinációk jelennek meg.

Ezek a tünetek nem jelentik azt, hogy az illetőnek Parkinson-kórja van, mert egyéb állapotok is hasonló tünetekkel járnak, mint pl.:

• Parkinsonizmus
• koponyát ért taruma
• encephalitis
• stroke
• többszervi atrophia
• progresszív szupranukleáris bénulás

Egyelőre nem ismert a Parkinson-kórt igazoló teszt. A többi állapothoz hasonlóan a betegség korai stádiumában nehéz a diagnózis.

Okok

A Parkinson-kór egy neurológiai betegség, mely akkor keletkezik, ha az agyban változások állnak be. Hogy pontosan mi ennek az oka, az nem világos, de a szakemberek meghatároztak néhány okot.

Alacsony dopamin szintek

A Parkinson-kór tünetei leginkább a neurotranszmitter dopamin szintek csökkenésének következtében keletkeznek. Ez akkor következik be, ha a dopamin-termelő sejtek elpusztulnak az agyban. A dopamin szerepet játszik a mozgást és a koordinációkat kontrolláló agyi területeknek küldött üzenetekben. Ezért az alacsony dopamin szintek megnehezítik a mozgások kontrollálását. A dopamin-szintek folyamatos csökkenésével a tünetek egyre súlyosbodnak.

Alacsony noradrenalin szintek

A Parkinson-kór kialakulásában a másik neurotranszmittert, a noradrenalint termelő idegvégződések is szerepelnek, melyek a vérkeringésben és az automatikus testi működésekben érintettek. Az alacsony noradrenalin szintek Parkinson-kórban növelik a motoros- és a nem motoros tünetek kockázatát, mint pl.

• merevség és rigiditás
• poszturális instabilitás
• tremor
• szorongás
• koncentrációs nehézség
• demencia
• depresszió

Ezekkel magyarázható a Parkinsonos betegek gyakran előforduló orthosztatikus kollapszusa. Ez felálláskor jelentkezik, feledékenységhez és eleséshez vezet.

Lewy-testek

A Parkinson-kórban szenvedő beteg agyában fehérjéből, alfa-synuclein-ből álló csomók, Lewy testek keletkeznek. A Lewy-testek felszaporodása az idegsejtek elvesztésével jár, mely mozgási, gondolkodási, viselkedési és hangulati zavarokhoz vezet. De demenciához is vezethet. A Lewy-testes demencia nem azonos a Parkinson-kórral, de egyszerre is előfordulhatnak, mivel a tünetek azonosak.

Genetikai faktorok

A szakemberek számtalan génben igazoltak olyan változásokat, melyek összefüggésben lehetnek a Parkinson-kórral, ugyanakkor nem tekintik ezeket hereditereknek. Az esetek csak 10%-át okozhatják genetikai faktorok, különösen azoknál, akiknél korán jelenik meg a betegség.

Autoimmun tényezők

Egy 2017-es vizsgálatban a kutatók a Parkinson-kór és az autoimmun állapotok (pl. rheumatoid arthritis) között kapcsolatot feltételeztek. 2018-ban taiwani kutatók úgy találták, hogy az autoimmun rheumatoid betegségekben szenvedő betegeknél 1,37-szer magasabb a Parkinson-kór esélye.

Kockázati faktorok

Számos környezeti tényező emelheti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ezek között a következők vannak, pl.:

• régebbi traumás agysérülés: pl. a kontakt sportok során szerzett fejsérülések fokozhatják a kockázatot
• toxinokkal történt expozíció: pl. rovarirtók, oldószerek, fémek és egyéb káros anyagok
• nem: a férfiaknál 50%-kal magasabb a betegség kialakulásának kockázata a nőkhöz képest, bár egy 2016-os vizsgálat szerint az életkorral a nőknél is emelkedik a kockázat
• életkor: a betegség gyakran a 60-as években jelenik meg
• bizonyos gyógyszerek: egyes gyógyszerek Parkinsonizmusra vezetnek, ahol a betegnek tremorja van, de nincs Parkinson-kórja.

A tünetek rendszerint 60 éves kor után jelennek meg, de a Parkinson-kóros betegek 5-10%-ánál már az 50 éves kor előtt is jelentkeznek.

Esetleg faji tényezők befolyásolják a kockázatot?

Régebbi statisztikák szerint a Parkinson-kór kevésbé érinti a feketéket, mint az USA-ban élő egyéb embereket. De szakemberek szerint ez annak lehet a következménye, hogy egyrészt nincs gondosan felmérve az afro-amerikaiak érintettsége, másrészt az egészségügyi ellátás egyenlőtlenségei miatt magasabb a téves diagnózisok kockázata.

Megelőzés

A Parkinson-kór megelőzése nem lehetséges, de bizonyos tartós életmódbeli szokások csökkenthetik a kockázatot.

A toxinok elkerülése

Egyes potenciálisan toxikus vegyi anyagokkal szemben (gyomirtó szerek, rovarirtók, oldószerek) elővigyázatosnak kell lenni. Amennyiben lehetséges, a következő lépéseket követni:

• kerülni kell a gyomirtók és rovarirtók fölösleges használatát,
• kevesebb mérgező anyagot tartalmazó készítményeket kell használni
• elővigyázatosságból védőruházatot kell viselni, amennyiben az nem elkerülhető

Kerülni kell a fej sérüléseit

A traumás agyi sérülések elkerülésére a következő lépéseket kell megtenni:

• kontakt sportokban fejvédőt kell viselni
• kerékpáron, motorkerékpáron sisakot kell viselni
• autóban biztonsági övet kell használni
• agyrázkódás esetén orvosi segítséget kell igénybe venni és kerülni kell a további kockázatokat, amíg az orvos nem tartja azokat biztonságosnak

Testgyakorlás

Egy 2018-as ismertetés szerint a rendszeres fizikai gyakorlatok segíthetnek a Parkinson-kór – és egyéb betegségek - megelőzésében és kezelésében. A kutatók véleménye szerint a fizikai aktivitás képes fenntartani az agy dopamin-szintjét.

Táplálkozási faktorok

Néhány diétás lehetőség szintén segíthet a Parkinson-kór és egyéb betegségek kockázatának csökkentésében. A szakértők szerint a következők segíthetnek:

• Turmeric („indiai sáfrány”, „arany fűszer”, Curcuma longa) egy enyhe fűszer, melyet az emberek a „curry-k”-hoz, teákhoz, levesekhez és egyéb táplálékokhoz adnak. Kurkumát, egy antioxidánst tartalmaz. Egy laboratóriumi vizsgálat szerint a turmeric – az oxidatív stressz megelőzésével és az alfa-synuclein fehérje csomósodásának megelőzésével - segíthet csökkenteni a Parkinson-kór kockázatát.
• Flavonoidok: egyes kutatások szerint ezek az antioxidánsok is csökkenthetik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. A bogyós termésű gyümölcsök, az alma, néhány zöldség, a tea, a vörös szőlő tartalmaz flavonoidokat.
• Az aldehidek kerülendők: az étolaj (pl. a napraforgó olaj) melegítése és ismételt használata során toxikus vegyületek, aldehidek képződhetnek, melyek a Parkinson-kórhoz és egyéb betegségekhez köthetők. Egy 2020-as vizsgálat szerint az aldehidek legmagasabb koncentrációja a már használt étolajban való krumpli-sütéskor keletkezik.

Összefoglalás

A Parkinson-betegség a szervezet neurológiai elváltozásaival járó, egy életen át tartó betegség. Még a szakértők sem ismerik, hogy a Parkinson-kór miért alakul ki, de genetikai és környezeti faktorok szerepet játszhatnak keletkezésében. Szoros összefüggést találtak a betegség és az előzetes agyi sérülések, valamint a betegség és a toxinokkal való expozíció között. A testgyakorlás, az egészséges táplálkozás, a toxinok elkerülése segíthet a Parkinson-kór megelőzésében, viszont ma sem tudjuk a betegség valódi okát.

Forrás:

Brazier Y. Parkinson’s disease early signs and causes. Medical News Today, Updated on April 13, 2021. Medically reviewed by Seunggu Han, M.D.